- Az ukrán hadsereg közölte, hogy visszafoglalta a stratégiai jelentőségű fekete-tengeri gáz- és olajfúró platformokat, az úgynevezett Bojko-tornyokat, amelyeket Oroszország 2015-ben foglalt el. „Oroszországot megfosztották attól a lehetőségtől, hogy teljes mértékben ellenőrizze a Fekete-tenger vizeit, és ezzel Ukrajna sok lépéssel közelebb került a Krím visszaszerzéséhez” – közölte a hírszerzés.
- Az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásól szóló béketárgyalásokhoz – mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben. A kormányfő a katolikus Szent Egyed közösség nemzetközi békekonferenciáján a beszédét követő fórumon egy résztvevő azon kérdésére, hogy nem kellene-e jobban szorgalmazni a tűzszünetet Ukrajnában, elmondta, hogy nem lenne elfogadható, ha egy tűzszünet „legitimálná a rablóhadjáratot”. Az a tény, hogy Oroszország megszállta Kelet-Ukrajna egy részét, nem vezethet ahhoz, hogy a szomszédos országtól katonai erővel elvett terület „örökre Oroszországé marad”. Ezért a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz elengedhetetlen az a belátás Moszkva részéről, hogy „a csapatok kivonásáról is szó van”. Ebben az esetben megnyílik a lehetőség a tárgyalásokra, amelyeken „az ukrán kormány részt is vesz, ebben biztos vagyok” – húzta alá Olaf Scholz. Hozzátette: nem szabad elhinni a „meséket”, amelyek szerint Kijev és Moszkva röviddel az orosz támadás megindítása után már egy kidolgozott békeszerződésről tárgyalt, de az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia megakadályozta a megállapodás megkötését. Tárgyalások valóban zajlottak, de nem voltak sikeresek, mert az orosz elnök csak kihasználta a tárgyalásokkal töltött időt, hogy a Kijev elleni művelet kudarca után átszervezze csapatait és újabb támadást indítson, ezúttal Kelet-Ukrajna ellen – fejtette ki a német kancellár.
- Ha az Egyesült Államok szerint Ukrajna készen áll a rendezési tárgyalásra, akkor törölni kell Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletét, amelyben ezt megtiltotta magának – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórumon. „Ami a tárgyalási folyamatot illeti, ha az Egyesült Államok úgy véli, hogy Ukrajna kész a tárgyalásokra, akkor vonja vissza Ukrajna elnökének rendeletét, amely megtiltja a tárgyalások folytatását” – mondta. Putyin Antony Blinken amerikai külügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, miszerint Ukrajna kész a tárgyalásokra, és el is kezdi őket, ha majd Putyin kész lesz erre, de egyelőre nincs jele annak, hogy ő „bármilyen érdeklődést mutatna a konstruktív diplomácia iránt”. Az orosz elnök ugyanezen a fórumon azt is kijelentette, Ukrajna ellentámadása nem hozott eredményt.
- Újabb 5,8 milliárd koronával (mintegy 300 milliárd forint) értékben nyújt katonai támogatást Koppenhága Kijevnek – közölte a dán védelmi tárca kedden. Kifejtették: a csomag harckocsikat, gyalogsági harcjárműveket, lőszert és légvédelmi lövegeket tartalmaz. „Több mint másfél évvel a háború kezdete óta csaknem kimerítettük védelmi készleteinket. Ezért most a közös beszerzéseket és a nemzetközi együttműködést célozzuk meg Ukrajna igényeinek figyelembevételével” – fogalmazott Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter. A minisztérium a segélyt három részletben küldi Kijevbe; 4,3 milliárd koronát még idén, a fennmaradó 1,4 milliárd, valamint 52 millió dán koronát pedig 2024-ben és 2025-ben. Ez a tizenkettedik és egyben legnagyobb adománycsomag, amelyet a háború kitörés óta Dánia felajánlott Ukrajna számára – jegyzik meg a közleményben.
- A magyar és a lengyel kormány mellett romániai gazdaszervezetek arra szólították fel az Európai Bizottságot, hosszabbítsa meg az ukrán gabonára kivetett importtilalmat.
(MTI, The Guardian)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
