• Az ukrán hadsereg közölte, hogy visszafoglalta a stratégiai jelentőségű fekete-tengeri gáz- és olajfúró platformokat, az úgynevezett Bojko-tornyokat, amelyeket Oroszország 2015-ben foglalt el. „Oroszországot megfosztották attól a lehetőségtől, hogy teljes mértékben ellenőrizze a Fekete-tenger vizeit, és ezzel Ukrajna sok lépéssel közelebb került a Krím visszaszerzéséhez” – közölte a hírszerzés.
• Az orosz csapatok kivonása nyithatja meg az utat az Oroszország Ukrajna elleni háborújának lezárásól szóló béketárgyalásokhoz – mondta Olaf Scholz német kancellár kedden Berlinben. A kormányfő a katolikus Szent Egyed közösség nemzetközi békekonferenciáján a beszédét követő fórumon egy résztvevő azon kérdésére, hogy nem kellene-e jobban szorgalmazni a tűzszünetet Ukrajnában, elmondta, hogy nem lenne elfogadható, ha egy tűzszünet „legitimálná a rablóhadjáratot”. Az a tény, hogy Oroszország megszállta Kelet-Ukrajna egy részét, nem vezethet ahhoz, hogy a szomszédos országtól katonai erővel elvett terület „örökre Oroszországé marad”. Ezért a tűzszünethez és a béketárgyalásokhoz elengedhetetlen az a belátás Moszkva részéről, hogy „a csapatok kivonásáról is szó van”. Ebben az esetben megnyílik a lehetőség a tárgyalásokra, amelyeken „az ukrán kormány részt is vesz, ebben biztos vagyok” – húzta alá Olaf Scholz. Hozzátette: nem szabad elhinni a „meséket”, amelyek szerint Kijev és Moszkva röviddel az orosz támadás megindítása után már egy kidolgozott békeszerződésről tárgyalt, de az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia megakadályozta a megállapodás megkötését. Tárgyalások valóban zajlottak, de nem voltak sikeresek, mert az orosz elnök csak kihasználta a tárgyalásokkal töltött időt, hogy a Kijev elleni művelet kudarca után átszervezze csapatait és újabb támadást indítson, ezúttal Kelet-Ukrajna ellen – fejtette ki a német kancellár.
• Ha az Egyesült Államok szerint Ukrajna készen áll a rendezési tárgyalásra, akkor törölni kell Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendeletét, amelyben ezt megtiltotta magának – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Vlagyivosztokban a Keleti Gazdasági Fórumon. „Ami a tárgyalási folyamatot illeti, ha az Egyesült Államok úgy véli, hogy Ukrajna kész a tárgyalásokra, akkor vonja vissza Ukrajna elnökének rendeletét, amely megtiltja a tárgyalások folytatását” – mondta. Putyin Antony Blinken amerikai külügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, miszerint Ukrajna kész a tárgyalásokra, és el is kezdi őket, ha majd Putyin kész lesz erre, de egyelőre nincs jele annak, hogy ő „bármilyen érdeklődést mutatna a konstruktív diplomácia iránt”. Az orosz elnök ugyanezen a fórumon azt is kijelentette, Ukrajna ellentámadása nem hozott eredményt.

• Újabb 5,8 milliárd koronával (mintegy 300 milliárd forint) értékben nyújt katonai támogatást Koppenhága Kijevnek – közölte a dán védelmi tárca kedden. Kifejtették: a csomag harckocsikat, gyalogsági harcjárműveket, lőszert és légvédelmi lövegeket tartalmaz. „Több mint másfél évvel a háború kezdete óta csaknem kimerítettük védelmi készleteinket. Ezért most a közös beszerzéseket és a nemzetközi együttműködést célozzuk meg Ukrajna igényeinek figyelembevételével” – fogalmazott Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter. A minisztérium a segélyt három részletben küldi Kijevbe; 4,3 milliárd koronát még idén, a fennmaradó 1,4 milliárd, valamint 52 millió dán koronát pedig 2024-ben és 2025-ben. Ez a tizenkettedik és egyben legnagyobb adománycsomag, amelyet a háború kitörés óta Dánia felajánlott Ukrajna számára – jegyzik meg a közleményben.
• A magyar és a lengyel kormány mellett romániai gazdaszervezetek arra szólították fel az Európai Bizottságot, hosszabbítsa meg az ukrán gabonára kivetett importtilalmat.

(MTI, The Guardian)