7 százaléknál kisebb zuhanással aligha ússzuk meg
A GKI 2020. március közepén egy 3 és egy 7%-os idei visszaeséssel számoló forgatókönyvet vázolt fel idei előrejelzéseként. Akkoriban még az előbbi is nagyon pesszimista prognózisnak számított. Júniusban a GKI elvetette a 3%-os recesszió lehetőségét, s 5-7%-os sávban határozta meg a várható visszaesést. A járvány újabb hulláma miatt most, 2020 szeptemberében a GKI már csak a -7%-os prognózist tartja életszerűnek, ezt is azzal, hogy ennél nemcsak jobb, de rosszabb helyzet is kialakulhat.
A GKI az első félévi 6,1%-os visszaesés (ezen belül a második negyedévi 13,6%-os GDP-zuhanás) után a második félévben 8% körüli visszaesést tart valószínűnek. Ezen belül a harmadik negyedévben (amikor a járvány hatása kisebb volt) a korlátozottan rendelkezésre álló adatok és a GKI konjunktúraindexe alapján inkább 7, a negyedik negyedévben (a magasabb bázis és a járvány hatásai miatt) 9% körüli lehet a GDP-csökkenés mértéke.
2022-re érjük csak el a 2019-es szintet
A GKI 2021-re – nagy bizonytalanság mellett – továbbra is 4,5%-os bővülést vár, s azt feltételezi, hogy az előző év azonos időszakához képest csak a második negyedévben kezdődik meg a növekedés. A 2019. évi GDP-t feltehetőleg csak 2022-ben éri el a magyar gazdaság. A magyar GDP változása az EU átlagánál várhatóan kissé kedvezőbb, régiós összehasonlításban viszont csak gyenge-közepes lesz.
A GKI -7%-os prognózisa 2020-ra azonos az EU előrejelzésével, 2021-re szóló 4,5%-os előrejelzése azonban pesszimistább az EU 6%-os prognózisánál. A pénzügyminiszter az idei évre 5,1%-os várható visszaesést jelentett be, s véleménye szerint csak 2022-23-ban várható a 2019. évi GDP-szint elérése. Az MNB pedig – miután még augusztusban is növekedést várt az idei évre – friss előrejelzésében 2020-ra 6,8-5,1%-os visszaesést, 2021-re pedig 4,4-6,8%-os növekedést vár. Ezek már a GKI várakozásaihoz hasonlító prognózisok.
A GKI szerint a kormány úgy reagál, ahogy várható volt
A gazdaságpolitika a - fő vonásaiban immár egy évtizede létrejött - magyar modell természetének megfelelően reagál a válságra. Miközben folyik az egycentrumú, állam- és nem piacközpontú, lojalitásalapú gazdaság- és társadalomirányítás kiterjesztése, az elvileg válságelhárításra fordított pénz politikai szempontú újraosztása; nagyon kevés történt az egészségügy és az oktatás új helyzetre való felkészítése, a válság fő veszteseinek segítése érdekében. A kormány tudomásul vette az általa vártnál sokkal súlyosabb recesszió és egyensúlyromlás tényét, s a finanszírozhatóság érdekében ismét a külföldi eladósodás emelése mellett döntött. Az EU-val való viszony feszült. Az MNB megalapozatlanul laza monetáris politikája miatt nehéz helyzetbe került, a magas infláció szigorítást, a visszaesés fékezése inkább lazítást igényelne. A kényszerek az MNB-t a reálisabb monetáris kondíciók és gazdasági előrejelzés irányába szorították, hitelessége azonban erősen erodálódott.
További megállapítások
- a valós bruttó béremelkedés túlbecsült, valójában a vártnál sokkal kisebb, a reálbér-emelkedés minimális lehet
- a reáljövedelem 2020-ban 1-2%-kal, a lakosság fogyasztása 2,5%-kal mérséklődik
- a beruházások a GDP-nél is mélyebben, 10%-kal esnek vissza
- csak a telekom és a pénzügyi szektor lesz GDP-termelésének (szerény, 2% körüli) bővítésére, a többi ágazat jellemzően 5-10%-kal szűkül
- a magyar bankrendszer 2020-ban várhatóan veszteséges lesz. 2021-ben újra nyereséges lehet
- a GKI 2020 átlagában mintegy 2-2,5%-os, az év végén 3% körüli foglalkoztatás-csökkenésre, valamint éves átlagban legalább 4,5%-os, az év végén 5,5% körüli munkanélküliségre számít
- a Pénzügyminisztérium 7-9%-os prognózisából a GDP-arányos államháztartási hiányra a 9 százalékot látja esélyesebbnek a GKI, a GDP-arányos államadósság a tavalyi 66,4%-ról 78% körülire emelkedhet, megközelítve a tíz évvel ezelőtti szintet.
- , 2020-ban 350 forint (az év végén 360) körüli éves átlagos euró-árfolyam várható (ami további 7,5%-os gyengülés). 2021-ben 365 forint körüli lehet az éves átlagos euró-árfolyam.
Fontos mondanivalója lesz. 
