A KSH legfrissebb ipari adatait elemezve a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor arra a következtetésre jutott, hogy a tavaly lejtőre került akkumulátorgyártás 2025-ben sem tudott magához térni. Bár korábban az elemzők arra számítottak, hogy az alacsonyabb bázis miatt legfeljebb a visszaesés üteme mérséklődik, a valóság ennek az ellenkezőjét mutatja:
a villamos berendezés gyártása áprilisban 20 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, ezen belül az akkumulátor- és szárazelemgyártás volumene 41 százalékos zuhanást szenvedett el.
A tartós visszaesés megkérdőjelezi a kormány iparpolitikáját, amely az elmúlt években mintegy 1500 milliárd forintnyi állami támogatást irányzott elő az akkumulátorgyártás ösztönzésére. Az ágazatot a külgazdasági és külügyminiszter Szijjártó Péter korábban a magyar gazdaság „életbiztosításaként” jellemezte, a számok azonban ezt egyelőre nem igazolják vissza. A globális kereslet csökkenése, az elektromosautó-piac megtorpanása, valamint a nyersanyagellátási problémák mind hozzájárultak az iparág gyenge teljesítményéhez.
A beruházások lassulása, az ipari mélyrepülés és a tartós infláció következtében a magyar gazdaság az első negyedévben még a szerény elemzői várakozásokat is alulmúlta. A közpénzek ilyen arányú koncentrálása egyetlen szektorba különösen éles kontrasztban áll az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra forráshiányával – mutat rá az Mfor.
Ráadásul a gyárak létesítése helyi szinten is komoly társadalmi feszültséget keltett, különösen Debrecenben, Gödön és Iváncsán, ahol a környezetterhelés és a közösségek megkérdezésének hiánya váltott ki tiltakozásokat. Mindez egy olyan gazdaságpolitikai irányt jelez, amely rövid távon sem hozza a remélt eredményeket, miközben hosszú távon is komoly kockázatokat hordoz.
A volt orosz elnök szerint az ukránoknak szembesülnie kell az új, harctéri realitásokkal. 
