A gazdaságkutató közleménye úgy fogalmaz, hogy az ország növekedése európai szinten kiemelkedő lehet jövőre. A gazdaság szerkezete a termelési oldalon 2014 harmadik negyedévében is kiegyensúlyozott maradt, olyannyira, hogy a legfőbb nemzetgazdasági ágak közel azonos mértékben járultak hozzá az éves gazdaságnövekedés üteméhez.
A hozzáadott érték szinte az összes nemzetgazdasági ágban bővült, bár a lendületvesztés általános jelenség volt. Ez alól kivételt a mezőgazdaság képez, ahol a kedvezőtlen árfolyamatok és az orosz embargó ellenére is erősödött a növekedés.
A legfőbb hajtóerőt az elmúlt negyedévben is az ipari termelés, ezen belül is a járműgyártás kivitel teljesítménye biztosította. A felhasználói oldalon folytatódott a növekedési szerkezet átalakulása: a növekedést kizárólag a belső felhasználás vezérelte.
A nettó export változása önmagában 1,7 százalékponttal visszafogta a gazdasági teljesítményt, ami elsősorban külső vagy egyedi sokkok következménye (pl.: mérséklődő külső kereslet, gáztározók feltöltése).
A dinamikus gazdasági növekedést a beruházás húzta, amit leginkább az uniós forrásokból megvalósuló infrastrukturális fejlesztések mozgattak. A foglalkoztatás és a reálbérek folytatódó növekedése ugyanakkor nem öltött testet a fogyasztási kedv további emelkedésében: a háztatások fogyasztási kiadásának növekedési üteme lassult az előző negyedévhez képest. A belföldi felhasználás együttesen 4,9 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez.
Előre tekintve, a Századvég várakozása szerint a gazdasági növekedés 2014–2015-ben egyaránt lendületes lesz, melynek elsődleges forrását a belső felhasználás további emelkedése adja. Jövőre ugyanakkor a növekedés szerkezete visszaállhat a korábban tapasztalt kiegyensúlyozott pályára.
Az elemzők szerint jövőre az export újból meghaladja az import növekedési rátáját, vagyis a nettó export alakulása ismét pozitívan járulhat hozzá a gazdaság teljesítményéhez. Az idei utolsó negyedév vélhetően nem tartogat meglepetést, így a növekedés legfőbb hajtóereje az év egészében a beruházás marad.
Jövőre ugyanakkor a fellendülő fogyasztás már a bruttó állóeszköz-felhalmozáshoz hasonlóan, jelentős mértékben segítheti a GDP-bővülést. A Növekedési Hitelprogram második szakasza iránt élénkült a kereslet, így az MNB 2015 végéig meghosszabbította a szerződéskötés határidejét, ami kedvezően hat a növekedési kilátásokra.
A forrásbevonási lehetőség bővítése további lendületet ad a versenyszféra beruházásainak, mindemellett a folytatódó állami nagyberuházások gazdaságélénkítő szerepe is fennmarad jövőre. A fogyasztásnövekedést jövőre a rendelkezésre álló jövedelem jelentős mértékű emelkedése biztosítja.
Ennek egyik forrását a gazdaságpolitikai intézkedések jelentik. A bankok elszámoltatása, az árfolyamkockázat megszüntetése (devizahitelek kivezetése), az aktívabb kormányzati foglalkoztatáspolitika, a bérrendezések mind növelik a lakosság elkölthető jövedelmét. A foglalkoztatás növekedésének forrása a közfoglalkoztatottak számának bővítése mellett a versenyszféra mérsékelten emelkedő munkakereslete.
A munkanélküliségi ráta 2015 egészében, tehát éves átlagban 7,1 százalékra, évtizedes mélypontjára süllyedhet. Szintén a fogyasztási hajlandóság emelkedését segíti a tartósan alacsony kamat- és inflációs környezet. A magyar gazdaság kibocsátása a teljes előrejelzési horizonton elmarad a potenciálistól, a ciklikus pozíció javulása mellett a kibocsátási rés 2015 után záródhat. Mindezen hatások eredőjeként a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megítélése szerint a GDP-növekedés 2014-ben elérheti a 3,4 százalékot, míg jövőre a 2,6 százalékot.
Az éves infláció idén és 2015-ben is a jegybanki célszint és a maginfláció alatt marad. A tartósan nyomott inflációs környezet számos tényező együttes hatását tükrözi: a gazdaság ciklikus pozíciója negatív, mérsékeltek az inflációs várakozások, alacsony a külső infláció és begyűrűzik a negatív olajár-sokk. A kibocsátási rés szűkülésével csökkenő dezinflációs hatás, továbbá a korábbi költségsokkok bázisba kerülése 2015-ben az infláció mérsékelt emelkedését implikálja. A globálisan is nyomott inflációs környezet és laza monetáris politika, valamint a magyar gazdaság ciklikus pozíciója a hazai monetáris feltételek lazításának irányába mutatnak. Az elemzők a jövő év elején látnak lehetőséget az irányadó ráta átmeneti csökkentésére.
A gazdasági növekedés pályája érdemben nem veszélyezteti Magyarország külső finanszírozási képességét. A tőkemérleg egyenlegének enyhe romlását a javuló reálgazdasági aktívum ellensúlyozza, így a külső finanszírozási képesség tartósan magas maradhat. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint a költségvetés idei, valamint 2015. évi hiánya egyaránt némileg kedvezőbb lehet a kormányzati előirányzatnál.
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
