A Századvég szerint jövőre a magyar gazdaság növekedése már elérheti a másfél százalékot. Az infláció a célszint körül stabilizálódhat, az idén 2,8 százalékra csökkenhet éves szinten, ami további kamatcsökkentésre ad lehetőséget. Az államháztartási hiány nem tér el érdemben a tervezett szinttől, az idén a GDP-hez mérten, uniós elszámolás szerint 2,9 százalék lesz várhatóan. A Századvég összeállítása szerint a hazai gazdaság külpiacain továbbra is rosszak a növekedési kilátások. A legtöbb uniós országban csökkent a GDP a negyedik negyedévben, miközben a munkanélküliség tovább emelkedett.
Összességében tavaly 1,7 százalékkal csökkent a magyar bruttó hazai termék. Bár a gazdasági teljesítmény visszaesése nemcsak Magyarországra volt jellemző, mértéke meghaladta az eurózóna és a régió átlagát is. A csökkenésben nagy szerepet játszott a mezőgazdaság kedvezőtlen időjárással összefüggő gyenge teljesítménye: az ágazat tavaly 0,8 százalékponttal mérsékelte a GDP éves változását.
A visszaeső nettó reálbérek, a hitelállomány leépítése, illetve a bizonytalan munkaerő-piaci kilátások hatására a fogyasztás 1,2 százalékkal zsugorodott 2012-ben. A beruházási klíma továbbra is kedvezőtlen a vállalatok alacsony kapacitáskihasználtsága, a bizonytalan szabályozási környezet, illetve a hitelezés akadozása miatt. A gazdaságkutató cég szerint a termelőkapacitások szűkülnek Magyarországon. A külső konjunktúrával összhangban az export növekedése lassult. A munkaerő-piaci aktivitás a kormányzati intézkedések hatására tovább bővült. A növekvő munkakínálatot azonban nem tudta a munkakereslet felszívni, így a munkanélküliek száma emelkedett.
Az elmúlt hónapokban felgyorsult az infláció csökkenése: a decemberi 5 százalékot követően februárra 2,8 százalékra süllyedt a fogyasztói árak emelkedésének éves rátája. A mérséklődésben egyaránt szerepet játszott az inflációs alapfolyamatok lassulása, a rezsicsökkentés, valamint a vártnál kedvezőbb élelmiszerár-alakulás. A jegybank a korábbi ütemben folytatta a kamatcsökkentést az elmúlt hónapokban, így az irányadó ráta március elején történelmi mélypontra, 5,25 százalékra süllyedt, idén az év végére 4,5 százalékra eshet, jövőre 4 százalékra mehet le.
Mi lesz idén és jövőre?
A Századvég prognózisa szerint a kivitel volumene 2013-ban 3,5, míg jövőre 7,1 százalékkal emelkedik. A háztartások fogyasztási kiadása idén és jövőre is kismértékben bővülhet (0,2 százalékkal) az emelkedő reálbérek és a fogyasztói bizalom erősödése miatt. A vállalatok beruházási hajlandósága továbbra is visszafogott marad. A bruttó hazai termék előrejelzésük szerint 2013-ban stagnál, míg jövőre 1,5 százalékos emelkedésre számítanak a Századvég szakértői. A tavalyi recesszió miatt a foglalkoztatottság 2013 elején csökkenhet, ebben a versenyszféra munkaerő-keresletének visszaesése játssza a főszerepet.
Jövőre a visszafogott gazdasági teljesítménnyel összhangban csak enyhe foglalkoztatottság-bővülésre számítanak. A gazdaságkutató cég elemzői szerint egyes maginfláción kívüli tételek is visszafogják a fogyasztóiár-indexet, így az idén 2,8, míg jövőre 3,3 százalékos inflációs rátát prognosztizálnak. Az alacsony fogyasztóiár-index és a potenciálistól elmaradó kibocsátás az irányadó ráta további csökkentését teszik lehetővé.
A cég előrejelzése szerint az alapkamat a kockázati megítélés stabilizálódása esetén az év végére 4,5 százalékra süllyedhet. Jövőre is folytatódhat a lazítási ciklus, így 2014 végére a mutató 4 százalék közelébe csökkenhet.
Van egy 300 milliárdos lyuk, de a tartalék azt lefedi
Idén a prognózisuk alapján adóbevételekből mintegy 300 milliárd forinttal kevesebbet realizál az állam a tervekhez képest, jórészt az általános forgalmi adóból, valamint a pénzügyi tranzakciós adóból várható elmaradás miatt. A kiadások nagysága 160-170 milliárd forinttal meghaladja a tervezett szintet.
A Századvég szakértői összességében azonban úgy ítélik meg, hogy a költségvetésben szereplő 400 milliárd forint tartalék a felmerült kockázatok jelentős részét képes lesz kezelni, így a hiánycéltól várható eltérés az előrejelzéshez kapcsolódó hibahatáron belül van. Prognózisuk szerint az államháztartás GDP-arányos uniós elszámolás szerinti hiánya 2,9 százalék lesz, azaz 0,2 százalékponttal haladja meg a tervezett szintet.
Abban az esetben, ha a telekommunikációs adó ügyében az Unió még az idén elmarasztaló ítéletet hoz, akkor GDP-arányosan 0,6-0,7 százalékos kiigazítási igény keletkezhet - olvasható a Századvég elemzésében.
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
