Németország államfője szerdán Tanzániában bocsánatot kért azokért a visszaélésekért, amelyeket a német erők a 20. század elején gyarmatosítóként követtek el az országban.
"Fejet hajtok a német gyarmati uralom áldozatai előtt. Német elnökként szeretnék bocsánatot kérni azért, amit a németek itt tettek az önök őseivel"
- mondta Frank-Walter Steinmeier hivatalának közleménye szerint a Maji Maji mészárlás helyszínén, Songea városban.
Történészek becslései szerint 1905 és 1907 között a német gyarmati csapatok 200-300 ezer embert mészároltak le a Maji Maji lázadás során. A felkelést az váltotta ki, hogy a németek a helyi törzsekkel gyapotot akartak termesztetni, amit ők elutasítottak.
Steinmeier beszédében utalt Songea Mbano törzsfőnök, a lázadás akkori vezetőjének sorsára, akit 66 harcosával együtt a németek felakasztottak és lefejeztek. "Németországban mindenki, aki többet tud a német gyarmati történelemről, elborzadhat a kegyetlenség mértékétől", amellyel ezt végrehajtották - folytatta.
"Szégyellem magam! Szégyellem, amit a német gyarmati katonák tettek az őseikkel"
- mondta a német államfő.
Steinmeier tanzániai látogatása egybeesik III. Károly brit uralkodó kenyai látogatásával, aki szintén elítélte országa, az Egyesült Királyság gyarmati visszaéléseit.
A német gyarmatbirodalom kisebb volt, mint a franciáké vagy a briteké, de több afrikai országra, köztük Burundira, Ruandára, Tanzániára, Namíbiára és Kamerunra is kiterjedt. Az első világháború után megszűnt létezni.
A gyarmati időben elkövetett visszaélések felelősségét sokáig háttérbe szorították a világháborúk és a holokauszt a 20. században. Az elmúlt két évtizedben azonban a Németország is elkezdte feldolgozni gyarmati múltját, és jóvátételeket hajtott végre: különösen az 1884 és 1915 között gyarmatosított Namíbiában, ahol visszaadta a herero és nama törzsek tagjainak csontjait, és 2021 májusában elismerte, hogy népirtást követett el.
(MTI)
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza. 
