Nuuk az amerikai turisták inváziójára készül Donald Trump azon ígérete nyomán, hogy Amerika átveszi az irányítást a sarkvidéki sziget felett.

Azerbajdzsán elnöke ígéretet tett a francia tengerentúli terület függetlenségének támogatására, mivel szerinte Franciaország is beavatkozik Azerbajdzsán ügyeibe.

A francia elnök a francia csendes-óceániai sziget felkeresésére indul, amely a világ dobogós nikkelexportőre. A lázadó őslakosok függetlenednének, a nikkel ára nő, Kína a háttérből figyel.

Nem csak a 20. század közepén elkövetett szörnyűségekkel kell elszámolnia Németországnak.

London erősíti az észak-európai biztonságpolitikai tengelyt, amely a brit szigetektől a Baltikumig húzódik. Boris Johnson külügyminiszter újra megpróbálja félrevezetni a briteket, ahogyan ezt már a Brexit kampány idején is tette. India példája jól mutatja, hogy milyen légvárakba kapaszkodik London.

Ha valaki érmegyűjtésre adja a fejét, elég sok buktatóval fog találkozni. Eddig egyre kisebb és kisebb autonóm területek, szigetek nevében is bocsátottak ki pénzeket, most eljutottak oda, hogy nem is kell, hogy létezzen. A kriptodevizákat is futószalagon sokszorosítják. A határ szó szerint a csillagos ég?

Az erőszakkal hatalomra került vezetőkkel előfordul, hogy ha vesztenek a választásokon, nem akaródzik távozni, ez történt most a kicsiny afrikai ország, Gambia legfőbb urával is. Végül a szomszédos Szenegál hadserege űzte el, de az amúgy is kongó államkincstárból és jegybankból elvitte, ami még mozdítható volt, plusz néhány luxusautót.

Ahogy véget érni látszik az egypólusú világrend, a Pax Americana, egyre több ország vezetése értékeli át a nagyhatalmakhoz fűződő viszonyát. Az utóbbi időben néhány korábbi amerikai szövetséges, mint Törökország és Szaúd-Arábiai is nyitott a hatalmát visszanyert orosz medve felé, de most itt a legújabb: a Fülöp-szigetek.

Finnország úgy látja, hogy megélénkült az ellene folytatott orosz propaganda, sőt még 100 éve megszerzett függetlenségének legitimitását is megkérdőjelezik. Vajon tényleg kell-e félnie a finneknek az óriás szomszédtól, vagy csak az utóbbi időben általánossá vált orosz-nyugati csörte, mondhatni hisztéria megnyilvánulásai ezek?

Amíg a népszavazás eredményét várjuk, ne a körmünket rágjuk, inkább nézzük, mit tudunk arról az országról, amelyik most ezt a felfordulást okozza. Még ha egy jelentéktelen országról lenne szó, de nem: ők indították az ipari forradalmat, ők adták a mai világnyelvet. Nem véletlen, hogy szeretnénk, ha velünk maradnának.