|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Egy régi novellában egy ügyes pénzhamisító készít az egyik dollárbankjegyhez megszólalásig hasonló papírpénzt, amelyen azonban a “három dollár” felirat van. (Ilyen az USA-ban nem létezik, ezért gyakran tréfálnak vele.) Majd bárokban passzolja el, elpanaszolva, mennyire megjárta, hogy átverték egy ilyen fura bankóval.
Általában azonban 5-10 dollárért is el tudja adni, mint érdekességet. Azt reméli, mivel nem létező pénzt gyártott, nem számít majd pénzhamisítónak.
Valami ilyesmi folyik most a numizmatikában? Nem létező országok, lakatlan területek nevében bocsátanak ki valakik fantáziapénzeket, amelyek jól néznek ki ugyan, de semmiképp sem pénzek. A pénzekkel fizetni lehet, ezekkel nem. Némelyiket emlékérméknek is nehéz nevezni.
Előre a királynőért
A nagyobbakon vélhetően effektíve használják is saját forgalmi érméiket, a kisebbeknél inkább csak élelmes vállalkozók által nyomtattatott emlékekről, turistáknak és gyűjtőknek árult szuvenírekről lehet szó. A Brit Nemzetközösség tagjainál az érmék egyik oldala mindig a királynőt ábrázolja, ezeket pedig sok gyűjtő keresi, nem nagyon törődve azzal, mekkora az adott ország vagy terület.
Dart Vader emlékére
Eklatáns példája ennek a Csendes-óceán, ahol számos kis szigetecske, szigetcsoport, nagyobb korallzátony vagy vulkán van, így a lehetőségek száma szinte végtelen. Néhány több tízezer lakosú és félig-meddig független államnál, mint Tuvalu, természetes, hogy van saját pénzük, de az 1600 lakosú Niue vagy a 2000 lakosú L'Île-des-Pins esetében nem igazán.
Niue iparszerűen gyártja vagy gyárttatja a szebbnél szebb, színezett emlékérméket, van Pókemberes és Dart Vader-es, sőt Scooby-Doo-s is.
Sivatagba homokot, lakatlan szigetre érmét
A Pitcairn-szigetek lakossága a Wikipedia szerint mindössze 50 fő, Új-Zélandhoz tartozik, saját dollárja csak elvileg létezik, mégis számos szép érmét bocsátott már ki. (A bélyeggyűjtők is sok, miniállamok által kibocsátott, színes-szagos, postát véletlenül sem látó bóvlival találkozhatnak.)
Érdekes a Ravahere nevét viselő érme, ez a csak pár négyzetkilométernyi, szórványos szárazfölddel rendelkező atoll (korallzátony) ugyanis tartósan lakatlan. (Állítólag ez egy sorozat része, ahol minden érme más szigetet mutat be.)
Jönnek a szíriusziak?
De ha a Holdon lehet telkeket árulni, mert ilyen vállalkozás is van, minek az érmekibocsátáshoz ország? Feltűntek már az Északi-Sark, a Déli-Sark, a chilei araukarán indiánok, a mexikói aztékok, valamint különböző szakadár és senki által el nem ismert területek érméi is a piacon. Csak idő kérdése, hogy a Mars, a Vénusz vagy a Jupiter, akár a Szíriusz fantáziaérméi is megérkezzenek.
Mocsári kriptó
De nem is kell ilyen messzire menni, hogy hasonló “érmegyárat” találjunk. Néhány éve a Szerbia és Horvátország közötti határszakaszon – egy pár négyzetkilométeres mocsáron, melyre a két szomszéd közül egyik sem tartott igényt – Liberland néven új államot kiáltott ki egy élelmes cseh. Naná hogy már készültek hozzá emlékérmék, sőt most a kriptodeviza-vonatra is felülne, saját kriptót bocsátana ki merit néven.
Egy másik módszere a nem-hamisító bóvligyártásnak, ha régi pénzek, köztük magyar történelmi érmék modern másolataival kedveskednek a vevőknek. Aki nem tudja megvenni mondjuk X-edik Béla király arany dukátját, az megveheti modern, aranyozott másolatát olcsó fémötvözetből, pár ezer forintért. A csak a külcsínre utazó, vagy tájékozatlan gyűjtőknek megteszi. Ha előre meghirdetem, hogy hamisítok, akkor nem vagyok hamisító?
Bóvlibitcoin futószalagon
A Távol-Keleten már a kriptodevizákat is hamisítják – pontosabban a róluk szóló érméket. Vagy tucatnyi bitcoin-motívumú fantáziaérme létezik, az egyiken még a törvényen kívüli és bűnüldözők által felszámolt Silk Road (Selyemút) piactér is rajta van. Ezen kívül van litecoin, ether, ripple érme. Ezek talán jól néznek ki, de valójában sem fizetőeszközökhöz, sem kriptodevizákhoz nincs tényleges közük, csak dísztárgyak. (Lásd az első képet.)
Vélhetően futószalagon készülnek, nagy mennyiségben, nagyon olcsón, mert neten rendelve egy dollár (mintegy 260 forint) körüli összegért már a szállítás is ingyen van hozzá a kínai postával. A hazai aukcióházban viszont ugyanezeket már 651-2500 forintért próbálják elsózni.
A volt jegybankelnök „hamis meséről” beszélt. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
