A Fülöp-szigetek régóta Amerika egyik legstabilabb szövetségese volt: a japán uralom alól amerikai erők szabadították fel a 2. világháború vége felé, sőt, az amerikai seregek vezére, MacArthur tábornok itt tárgyalt a japánokkal a kapitulációról, mielőtt japán földre merészkedett volna, hogy megkezdje a legyőzött ország megszállását. A történet azonban sokkal régebbre, a középkorba nyúli vissza.
Régi gyarmat
A Fülöp-szigeteket a spanyolok gyarmatosították igen korán, egyidőben Latin-Amerikával, a 16. században. Az ország és a nép a nevét is tőlük kapta, 2. Fülöp spanyol királyról nevezték el. Az ország mai fővárosa, Manila addigra már iszlám befolyás alatt állt, de a spanyolok elfoglalták a várost és az egész országban elterjesztették a kereszténységet. Az iszlám így nem tudott teret nyerni, mint a közeli Malajziában és Indonéziában, ma az ország lakosságának csak 5 százaléka muszlim, míg 90 százaléka keresztény.
Az országot a spanyolok először Mexikóból kormányozták, majd mikor Mexikó független lett, közvetlenül Madridból. 1898-ban azonban a spanyolok megütköztek az új feltörekvő nagyhatalommal, Amerikával, és vesztettek. Ki kellett vonulniuk Kubából és a Fülöp-szigetekről is. Utóbbi kikiáltott egy független köztársaságot, de ezt az új győztes nem hagyta annyiban, és az országot kvázi amerikai gyarmattá tették. Az 1930-as években nemzetközösségi státuszt kapott az ország és szóba került a teljes függetlenség fokozatos elérése is, de közbeszól a japán invázió.
Megkérdőjelezhetetlen szövetség
A japánok elfoglalták a szigeteket, majd két év megszállás után űzték onnan ki őket a szövetségesek. Az ország 1946-ban teljesen független lett, de megmaradtak stratégiai kapcsolatai Amerikával, a hidegháború során az egyik leghűségesebb nem NATO-tag szövetséges volt. Amerikai támaszpontok voltak az országban, és közös hadgyakorlatokat tartottak egészen mostanáig. Az ország belpolitikai helyzete ugyanakkor meglehetősen ingatag volt, de a különböző vezetők és rendszerek nem kérdőjelezték meg a külpolitikai orientációt.
A patás ördög
2016-ban azonban Rodrigo Dutertét választották elnöknek, aki mindent felborított. Legijesztőbb cselekedete, hogy a kábítószer-kereskedelem elleni hadjáratában lehetővé tette, hogy a rendőrség tetszés szerint öljön meg gyanúsítottakat, sokszor egyszerű kábítószer fogyasztókat is. Legutóbb közölte, hogy korábban ő maga dobott ki egy embert egy helikopterből, és hogy bármely kábítószeressel bármikor újra megtenné szívesen. Duterte nem csak a belső erőszak tekintetében mutatott hasonlóságot szélsőséges diktátorokkal, hanem addigi szövetségesét is szidalmazni kezdte, sőt egyenesen az amerikaiak kiakolbólintásáról beszélt, hozzátéve, hogy Kínával ás Oroszországgal kíván jó kapcsolatokat létesíteni.
Új barát
Nos, utóbbi elég gyorsan ment: máris orosz hadihajók horgonyoznak Manila kikötőjében, 4 napos látogatásra érkezvén. Az orosz nagykövet az egyiken beszédet tartott, és a Reuters szerint elmondta: teljesen érhető, hogy a Fülöp-szigetek diverzifikálni akarja partnereit. Egy hónapja Duterte már elküldte védelmi-, és külügyminiszterét Moszkvába, hogy fegyvervásárlásról tárgyaljon, miután egy amerikai szenátor arról beszélt, hogy megakadályozná 26 ezer lőfegyver tervbe vett szállítását attól félve, hogy azt a kábítószer elleni küzdelem címén rendezett mészárlásra használnák.
Oroszország most ajánlja fegyvereit, de nem csak ilyen egyszerűeket, hanem szinte a teljes lehetséges fegyverarzenált: a könnyűfegyvereken kívül repülőgépeket, helikoptereket, tengeralattjárókat, ahogy a nagykövet nevezte: szofisztikált fegyvereket. Hozzátette, hogy mindezt a nemzetközi törvényekkel összhangban, és ez nem kell, hogy zavarja a Fülöp-szigetek régi partnereivel folytatott viszonyát, utalva ezzel Amerikára. Orosz részről az is elhangzott, hogy a Fülöp-szigetekkel akár közös tengerészeti hadgyakorlatot is tarthatnak, hogy segítsék a terrorizmus és a kalóztámadások elleni küzdelmet.
Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben pénteken kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
