A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden közölt részletes adatai szerint a központi költségvetés 1036,8 milliárd forintos deficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 157,9 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 34,3 milliárd forintos szuficittel zártak.
Az idei évi hiány alakulásának értékelésekor ki kell emelni, hogy a gazdasági növekedés felfutásából, a foglalkoztatás bővüléséből, valamint az online pénztárgépek bekötéséből származó többletbevételek a költségvetési egyenleg alakulását jelentősen befolyásolják.
Ezek a pozitív tendenciák a korábbi évekhez képest az év második felében érvényesülnek erőteljesebben, ahogy azt az augusztusi értékek után a szeptemberi egyenleg alakulása is mutatja – jegyzi meg az NGM, hozzátéve, a kiadások és bevételek teljesülésének szokásos, évenként ismétlődő, időben eltérő eloszlása miatt a hiány mértékének lefutása 2014-ben sem időarányos: az év első felében a kiadások meghaladják a bevételeket, az év második felében a hiány csak kis összegben növekszik, egyes hónapokban – mint pl. idén szeptemberben – csökken is.
Az éves uniós módszertan szerinti hiánycél továbbra is a GDP 2,9 százaléka, a pénzforgalmi adatok a cél teljesíthetőségét támasztják alá – olvasható az NGM összefoglalójában.
|
| Az államháztartás központi alrendszerének szeptember végi főbb pénzforgalmi adatai. Forrás: NGM |
Központi költségvetés
A központi költségvetés szeptember végi bevételei mintegy 807 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakának eredményét. Ennek hátterében egyrészt a főbb adóbevételek – társasági adó, általános forgalmi adó, regisztrációs adó, pénzügyi tranzakciós illeték, személyi jövedelemadó – előző évet meghaladó befizetései, a 2013. július elsejével bevezetett elektronikus útdíjból származó többletbevételek, másrészt a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei jelentősebb bevételei állnak.
A központi költségvetés szeptember végi kiadásai mintegy 627 milliárd forinttal nagyobbak voltak, mint az elmúlt év azonos időszakában. "A növekedés elsősorban a központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok idei jelentősebb összegű kifizetéseivel függ össze. Emellett meghaladták a tavalyi év azonos időszakának kiadásait az egyedi és normatív támogatások, a szociálpolitikai menetdíj-támogatások, a helyi önkormányzatok támogatásai – ideértve az adósságuk törlesztéséhez nyújtott támogatásokat is –, a társadalmi önszerveződések támogatásai, az egyéb kiadások, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások".
Kamategyenleg
A kamatkiadások az első kilenc hónapban 940,8 milliárd forintot tettek ki, 38,6 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában. A kamatbevételek 242,8 milliárd forintos szintet értek el, 157,2 milliárd forinttal többet az előző évinél. A nettó kamatkiadás (698,0 milliárd forint) így összességében 118,6 milliárd forinttal lett kevesebb az előző év azonos időszakához képest, ami a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható – írja az NGM.
Társadalombiztosítási alapok
A társadalombiztosítási alapok szeptember végi 157,9 milliárd forintos szuficitje a Nyugdíjbiztosítási Alap 129,3 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 28,6 milliárd forintos többletéből tevődik össze. 2013. szeptember végén az alapok együttes többlete 213,0 milliárd forint volt.
A különbség elsősorban kiadási oldalon jelentkezett. Az előző évinél nagyobb összeg volt a Nyugdíjbiztosítási Alap nyugdíjkiadása (az év eleji nyugdíjemelés következtében), valamint az Egészségbiztosítási Alapnál a gyógyító-megelőző ellátások, a gyógyszer- és a gyógyászati segédeszköz-támogatások finanszírozása.
Elkülönített állami pénzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok első kilenchavi 34,3 milliárd forintos többlete az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb lett, míg az alapok összes bevételei 10,7 milliárd forinttal, kiadásai 31,1 milliárd forinttal haladták meg a tavalyi megegyező időszak összegeit. Elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadásai nőttek az előző év azonos időszakához képest.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
