|
| MTI Fotó: Krizsán Csaba |
Mennyibe kerülne a határok lezárása, a Schengeni Egyezmény feladása az EU-nak? – ez a kérdés már foglalkoztatja egy ideje a közgazdászokat és politikusokat. Február elején egy olyan franciaországi becslés látott napvilágot, amely tíz év alatt 110 milliárd eurót jelzett előre az egész EU-ra. (Itt írtuk.) Az újabb számítások is hasonló összegeket mutatnak.
Az emberek már egészen megszokták, hogy a határokon nincsen ellenőrzés, és meglepetésként éri őket, ha dugóban kell állni, rendőrség és vámosok állítják meg őket. Az Európai Bizottság szerint a határellenőrzés visszaállítása „drámai gazdasági, politikai és szociális költséggel” járna – írja a Süddeutsche Zeitung, amely megszerezte az ezzel kapcsolatos dokumentumot.
A turizmus is visszaeshet
Nemcsak a szabad utazás élményéről van szó, de az európai közös belső piac is sérülne. Ez a Bizottság szerint évente 7-18 milliárd eurós terhet rakna a gazdaságra, ami a Schengeni Övezet gazdasági teljesítményének 0,13 százaléka. Ez első pillantásra nem sok, de a vállalatok egyértelműen megéreznék – írják.
Nemcsak a teherautók állnának a dugóban, az az 1,7 millió munkavállaló is, aki ma a Schengeni Övezeten belül határokon átnyúlóan ingázik. Ennek költségét 2,5-4,5 milliárd euróra becsülik, amit végső soron az őket foglalkoztató vállalatok fizetnének meg. A turisták száma is visszaesne, 13 millióval csökkenne a vendégéjszakák száma, és milliárdos összeggel az üzletág bevétele.
Az első Görögország
Az adminisztratív kiadások, például a rendőrökre és vámosokra költött összeg minimum egymilliárd euró körül lehet. Újra fel kéne szerelni a bezárt határállomásokat, ez további milliárdokba kerülhet. „Aki megöli Schengent, az végső soron a közös belső piacot viszi a sírba” – idézik Jean-Claude Juncker egy korábbi mondását.
Az Európai Bizottság most tervet is felvázolt arra, hogyan lehetne mindezt elkerülni. Első sorban Görögországnak kellene segíteni, hogy a Frontex segítségével biztosítani tudja határait. Ősszel európai határ- és parti őrséget kellene bevetésre készen felállítani. Így a terv szerint az év végére megszüntethetők lennének a Schengeni Övezeten belüli határellenőrzések. „Már csak az EU-államoknak kéne közreműködniük ebben” – fejezi be a lap óvatosan.
Nem csak pénz kérdése
A költségek magasak, de az eddigi becslések alapján valószínűleg messze nem érik el a menekültek ellátásának és integrálásának költségét. Ezek a már említett cikkünkben csak Németországra két év alatt 50 milliárd eurót tehetnek ki. Persze amint sok (német) politikus elmondja, mindez nem egyszerűen pénz kérdése.
Becslések szerint az Ausztriában – hivatalosan – dolgozó közel 75 ezer magyar állampolgár fele lehet ingázó. De ez nyilván még kiegészül más környező országokban vagy például Dél-Németországban dolgozókkal, akik ha nem is naponta, de például hetente vagy pár hetente jutnak haza.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 5,19 pontos nyitás után emelkedett hétfőn délelőtt. 
