Szijjártó Brüsszelben: kiderült, mi kell a jó keleti partnerséghez

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b2) és Elmar Mammadyarov azeri külügyminiszter (j2) kétoldalú találkozója az Európai Unió és a Keleti Partnerség országainak brüsszeli csúcstalálkozója keretében 2017. november 24-én. Forrás: MTI/KKM/Szabó Árpád

Az uniós és a keleti partnerségi országok vezetői tartanak csúcstalálkozót Brüsszelben, ezen a találkozón mondta el véleményét a partnerségről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Meglátása szerint az Európai Uniónak folyamatos pozitív visszajelzéseket kell adnia az úgynevezett keleti partnerországoknak, a velük való együttműködés ugyanis a közösség politikai, gazdasági, energetikai és biztonsági érdeke.

Hasonló véleményen van az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani is, aki közös cselekvésre buzdította a jelenlévőket. Mint fogalmazott: itt az ideje, hogy a felek „a demokratikus pluralizmus, az emberi és az alapvető szabadságjogok, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás, a korrupció elleni küzdelem alapvető értékein alapuló, világos politikai elképzelést határozzanak meg a partnerségi együttműködés jövőjére nézve az átláthatóság, valamint a civil társadalom megerősítése érdekében”.

Miről szól ez a találkozó?

Az Európai Parlament egy hosszabb távú keleti partnerségi modell kialakítását sürgeti azon társult országok számára, amelyek jelentős előrehaladást értek el a társulási megállapodásokban meghatározott reformok végrehajtásában. Az EU Azerbajdzsánnal, Fehéroroszországgal, Georgiával, Moldovával, Örményországgal és Ukrajnával tart fenn úgynevezett keleti-partnerségi kapcsolatrendszert. A mostani csúcstalálkozón áttekintik, hogy milyen eredményeket értek el a legutóbbi, 2015-ben Rigában tartott egyeztetés óta, különösen a tekintetben, hogy a partnerség milyen kézzelfogható változásokat hozott a hat keleti partnerország polgárai számára.