Az iraki kurd autonóm terület Katalóniával szemben békésen tudta lebonyolítani a saját függetlenségi népszavazását, oda nem tudott behatolni az iraki rendőrség. Nincs is már régóta belépése: Kurdisztán már a gyakorlatban teljesen önálló állam volt, ráadásul az iraki rendőrség az Iszlám Állam elleni harccal van elfoglalva, ami minden energiáját le is köti. Ugyanakkor a kurd vezetés nem kapkodott el semmit: a népszavazás megtörtént, az igenek győztek, de nem kiáltották ki formálisan az államot, nem tettek egyoldalú lépést.
Irán villant
Egy, a Reutersnek nyilatkozó kurd kormányhivatalnok szerint Irán 12 tankot és tüzérséget vont össze a határon, úgy elhelyezve, hogy jól láthatóak legyenek a kurd oldalról. Ez önmagában nyilván a nyomásgyakorlás eszköze, egy tényleges katonai művelet azonban beláthatatlan következményekkel járna: a kurdokat fegyverrel támogató Amerika nyilván nem nézné tétlen szemmel, hisz Trump elnök amúgy is haragszik Iránra, így ilyen helyzetben szinte elkerülhetetlen lenne egy amerikai-iráni háborús konfliktus.
Irán ugyanakkor magyarázatot is adott a fegyvercsörtetésre: szerinte az egy iraki-iráni közös hadgyakorlat része, melyet kifejezetten a referendum okán rendeznek. Ezzel egyébként a síita többség Irak végképp Irán befolyása alá kerül, mondhatni szárnya alá húzódik, amit az iraki szunnita arabok nem néznek a jó szemmel, a kurdokról nem is beszélve. Az Iszlám Állam elleni harcban iráni támogatású milíciák is igen aktívan részt vettek, kellett is minden erő, hisz a műveletek elhúzódnak, és sok várveszteséggel jártak az iraki oldalon.
Határhelyzet
Maga Irak is megpróbál keménykedni: követeli a kurdoktól, hogy adják át a határállomásokat és a repülőtereket szövetségi, azaz iraki ellenőrzésre. A kurdoknak eszük ágában sincs ilyet tenni, amire a szomszédok és Irak egész sajátságos megoldást talált ki: a tervek szerint az iraki határőrök Iránba és Törökországba utaznak, és kívülről közelítik meg az átkelőket, és azoknak a külső oldalán helyezkednek el. Így a következő vicces helyzet alakulhat ki: a kurd oldalon állnak a kurd határőrök, az iráni és a török oldalon pedig először az iraki, utána az iráni-, illetve török határőrök.
Merre tovább?
Irak egyúttal lezárta saját légterét a Kurdisztánba tartó repülők előtt. Sokan rekednek így Kurdisztánban, mivel a legtöbb nyugati ország polgárai, minket is beleértve, vízummentesen utazhattak Kurdisztánba. Az ott rekedteknek felajánlotta Irak, hogy Bagdadból hazamehetnek, nem kell nekik vízum. Ez a nyomásgyakorlás egy kellemetlen eszköze, kérdés, meddig tartják fönn. Ennél is lényegesebb kérdés, hogy a kurd olaj exportja, ami jelenleg Törökországon át halad, biztosított lesz-e a jövőben.
Optimális esetben úgy gondoljuk, mégiscsak megindul majd valamilyen párbeszéd a kurdok és Bagdad között, és megpróbálnak kitalálni egy olyan megoldást, ahol egymással együttműködnek, a kvázi teljes kurd függetlenség megvalósul, de valami egész szerény hivatalos föderális kapcsolat marad, ami a szomszédoknak elégséges lehet a megnyugváshoz.
Akár 1500 milliárd dollárt is érhet a vállalat. 
