Az EKB ezen intézkedései sokkal jelentősebbek is lehetnek annál, mint aminek elsőre látszanak. A sorok között olvasva úgy tűnik, hogy az EKB felkészíti a görögöket, a zónatagokat és a piacokat a lehetséges összes forgatókönyvre a görögöknek nyújtott további extra támogatástól kezdve egész a Grexitig.
Nem fenntartható
Az időzítés teljesen érthető: több európai politikus jelezte, hogy a mai nap döntő abból a szempontból, hogy egyáltalán még lehet-e érdemben tárgyalni Ciprasz görög kormányfővel. Egyértelmű üzenetet küldtek, hogy ha ma nem küld olyan ajánlatot, ami Európa számára elfogadható, akkor kifutnak az időből, tekintettel az eddigi költségekre a és a görög bankok teljes kiürülésére
A jelenlegi helyzet valóban nem tartható fenn tovább. Ha az EKB nem utal további euró milliárdokat a görög bankoknak, akkor azok 1-2 nap múlva teljesen megbénulnak, kiszáradnak. Nem lesz akkor semennyi készpénz, elakadnak az utalások, megszűnik a kereskedelem, gyakorlatilag leáll a gazdaság, és ez a helyzet már csak a saját nemzeti valuta kibocsátásával oldható fel.
Ahhoz viszont, hogy az EKB további pénzt adjon, a jelenlegi szabályainak megszegésére lenne szükség, hacsak nem történik ma olyan komoly előrelépés, ami alapján vélelmezhető, hogy a görögök más forrásból is pénzhez jutnak, így változik fizetőképességi besorolásuk. Ez csak úgy történhet, ha az eurózóna tagok vagy/és az IMF elvi döntést hoz arról, hogy saját forrásaikból dobnak össze egy újabb mentőcsomagot. Ezt viszont feltehetően csak akkor teszik meg, ha Ciprasz ma egy számukra elfogadható csomagot tesz le eléjük, ami lényegében nem lehet lazább, mint a hitelezők eddigi követelése.
A szabályzat
Az EKB kiadványa igen részletes, így csak néhány dolgot emelünk ki belőle. Egyrészt azt, hogy az ELA, vagyis a bankoknak nyújtható sürgősségi likviditási keret milyen feltételek közt nyújtható, vagy vonható meg. Először is ez egy hitelkeret, amit az EKB fedezet mellett nyújt. Fedezetként célszerűen az adott ország állampapírjait, vagy államilag garantált egyéb értékpapírokat fogadja el. Ennek értékelését az EKB a mindenkori piaci helyzetet figyelembe véve végzi. Ez azt jelenti, hogy az adott államnak és annak bankjainak fizetőképesnek kell lennie, különben az adott eszközök alig érnek valamit.
Ezt a tételt az EKB már nyilvánvalóan megsértette, hisz a görög eszközök a jelenlegi kvázi csődhelyzetben igen keveset érnek. Amíg a második mentőprogram tartott, még ki lehetett indulni abból, hogy megegyeznek és a hitelezők biztosítják a szükséges forrásokat ahhoz, hogy a görög eszközök stabilak maradjanak. A mentőprogram kifutásával és a tőkekorlátozások bevezetésével ez megváltozott: a görög eszközök messze nem fedezik azt a pénzt, amit hiteleznek nekik. Már csak ezért is sürgős, hogy döntés szülessen.
A politikusok döntenek
A tegnap esti fedezet-beszámítási módosítás egy első lépés volt ebben az irányba. Ha nem lesz politikai szándék a hitelezők részéről, akkor ezt muszáj lesz az EKB-nak folytatni, ami a Grexit kikényszerítését jelenti. Ha viszont jelzik a szándékot, pénz akkor is csak lassan fog érkezni, miután egy leendő megállapodást sokaknak kell elfogadni, többek között a német parlamentnek is. Ebben a helyzetben viszont rövid ideig még hivatkozhat az EKB az irányelvek más pontjaira, mint pl. a monetáris unió egységének fenntartása, és akár további forrásokat is biztosíthatna a görög bankoknak.
Úgy tűnik, sok múlik a mai estén, hisz az eurózóna vezetőinek döntése határozza meg a közös jegybank további lépéseit, és az EKB-nak holnap már újra döntenie kell.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,23 pontos nyitás után emelkedett pénteken délelőtt. 
