Tegnap az iraki kurd vezetés bejelentette, hogy a függetlenségi törekvések felfüggesztésével tárgyalásokat kezdene az iraki kormánnyal, de ez már elkésett lépésnek tűnik, sőt fölöslegesnek is, mert olyan hatása van, mintha kapitulációról lenne szó, ez pedig nagyon nem tetszik a büszke népnek, amely eredményesen harcolt az Iszlám Állam ellen, és olyan lelkesen szavazott, majd ünnepelte a népszavazási eredményt.
Kurd helyzet
Az iraki oldal ugyanakkor megerősödött, nincs miről tárgyalnia: elfoglalja azokat a területeket, amelyek 2014 előtt nem tatoztak a kurd autonóm részekhez, ráadásul megkísérel egyes külső határátkelőket is megszerezni, akár harcok árán is. A kurd vezetés azonnali tűzszünetet javasol, de ezt az iraki oldal elutasítja, mivel mindenképpen bevonul a vitatott területekre. A török elnök az iraki oldalt támogatja, és arról tárgyalt az iraki miniszterelnökkel, hogy az Irak északi részén kitermelt olajat is azon a csővezetéken át szeretnék Törökországba küldeni, amit most a kurdok használnak.
Az iraki miniszterelnök Törökországból továbbutazott Iránba, ahol az elnök a Reuters szerint teljes támogatásáról biztosította, és javasolta neki, hogy kevésbé támaszkodjon Amerikára, mint szövetségesre, és értelemszerűen nagyobb mértékben Iránra. Eddig Irak volt azon kevés országok egyike, amelyik Amerikával is, Iránnal jó kapcsolatot tartott fenn, ráadásul a jelenlegi iraki kormányt Amerika mentette meg a teljes összeomlástól, amikor az Iszlám Állam elfoglalta Irak területének egyharmadát.
Katalán előremenekülés
A kurdok helyzete így meglehetősen reménytelennek tűnik, kérdés, hogy a korábbi, szűkebb területeken el tudnak-e érni valamilyen kvázi függetlenséget, vagy teljesen kiszolgáltatottá válnak Irakkal és szomszédaikkal szemben. Ugyanakkor a Spanyolországtól elszakadni akaró katalán vezetés is komoly dilemmával küzd, mert holnap a spanyol szenátus dönt az autonómia felfüggesztéséről, és el kell döntenie Puigdemont katalán elnöknek, hogy mit tesz előtte, amíg hivatalosan hatalmon van.
Felmerült az a lehetőség, hogy előtte kikiáltja a függetlenséget, majd erre hivatkozva már egy független ország vezetőjének tekinti magát, miközben Spanyolország megfosztja hivatalától. Most azonban úgy tűnik, hogy egy kevésbé drámai megoldást választ. ő maga ír ki választásokat a tartományban december 20-ra, és megpróbálja meggyőzni a spanyol miniszterelnököt, hogy ne függessze fel az autonómiát, hisz akkor hasonló lenne a forgatókönyv, vagyis ugyancsak választásokat kellene kiírni.
A katalánok jövője mindenképpen fényes
Egy lényeges különbség persze van: ha felfüggesztik az autonómiát, akkor a spanyolok át is veszik a hatalmat, és előfordulhat, hogy csak akkor adják vissza a katalánoknak, ha már minden szeparatista veszély elmúlt. Ez persze azt a kockázatot is hordozza, hogy a katalánok egy része ellenáll, így erőszakos cselekmények is történhetnek. Mindenesetre akárhogy is lesz, a katalánoknak sokkal kisebb a vesztenivalójuk, mint a kurdoknak. Spanyolországon és az Európai Unión belül élni egyáltalán nem rossz, valószínűleg idővel sok vitás kérdést is rendezni tudnak Madriddal.
Nem csak a gépek zuhannak, a munkások is elégedetlenek. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
