Washington hétfőn jelentette be, hogy nem küld hivatalos vagy diplomáciai képviselőket a februári téli játékokra és paralimpiára, „figyelembe véve a Kínai Népköztársaságban zajló Xinjiangban zajló népirtást és emberiesség elleni bűncselekményeket, valamint más emberi jogi visszaéléseket”.
„A Team USA sportolóit teljes mértékben támogatjuk” – mondta Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára. „Száz százalékban mögöttük leszünk, miközben otthonról szurkolunk nekik. Nem fogunk hozzájárulni a játékok szurkolásához.”
Kína dühösen reagált az amerikai kormány diplomáciai bojkottjára, mivel több ország jelezte, hogy fontolóra veszi a pekingi emberi jogi helyzet miatti tiltakozáshoz való csatlakozást. Pekingi tisztviselők Washington bojkottját „posztolásnak és politikai manipulációnak” minősítették, és megpróbálták hitelteleníteni a döntést azzal, hogy azt állították, az amerikai diplomatákat eleve nem is hívták meg Pekingbe.
Új-Zéland kedden csatlakozott az amerikai bojkotthoz. Grant Robertson miniszterelnökhelyettes kijelentette, országa nem küld miniszteri szintű diplomáciai képviselőket. Robertson a Covid-19-et említette az elsődleges okként, „de számos alkalommal egyértelművé tettük Kínának az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos aggályainkat” – mondta.
Utoljára az 1980-as moszkvai játékokat bojkottálta az Egyesült Államok, 64 másik ország és terület mellett, válaszul az előző évi afganisztáni szovjet invázióra, igaz akkor sportolóik sem vettek részt az olimpián.
Bár a befektetők aggódva figyelték, mi történik a Fed elnökével, a nap végére rekord magasságban voltak a tőzsdeindexek. 
