Hajdan csak a királyi családok luxusa volt. Még előbb persze fel kellett fedezni magukat a déli gyümölcsöket, a trópusi növényeket, azaz tudni kellett, mi után is lehet vágyakozni a télben.
Az örök nyár luxusa
Később már az arisztokraták palotáihoz is hozzátartoztak az üvegházak, és bennük az akár januárban is gyümölcsöt hozó narancs- és citromfácskák. Innen az orangerie név. Főleg ott értékelték ezeket igazán, ahol hosszú és kemény volt a tél, azaz Észak-Európában.
Ugyanakkor Franciaországban, Angliában, vagy a Habsburg birodalomban is szinte elengedhetetlen kelléke volt a főúri kastélyoknak az örök nyarat idéző létesítmény, ahol a grófkisasszonyok lenge ruhákban, díszes kalapokban egész évben teázhattak.
Amikor a grófnő a kertésszel diskurál
Olykor a főúri hölgyek egyfajta menedéknek tekintették a télikertekben zajló foglalatosságot, egy kicsit elmenekülve a család elől, és diskurálni a kertésszel.
Azért is voltak évszázadokkal ezelőtt oly népszerűek ezek az oázisok, mert az emberek nem tudtak pár óra alatt elutazni egzotikus, meleg égövi célpontokra. A különleges növényvilágra való rácsodálkozás akkor keveseknek adatott meg.
A prágait Havel felesége modernizálta
Ma már a télikertek többsége világszerte bárki által szabadon látogatható. A prágai télikert a királyi vártól északra elterülő park legfiatalabb építménye, különböző trópusi és mediterrán növények gyűjtőhelye. A közel kilencven méter hosszú, rozsdamentes acélból és üvegből épült, közel félhenger alakú új melegházat 1999-ben tervezte Eva Jiřičná.
Az új melegház elődjében az első délszaki növényeket (főleg citrusféléket) még II. Rudolf uralkodása alatt ültették el. Az 1950-es években a fagyérzékeny növények védelmére már hagyományos stílusú üvegházat építettek. Ennek modernizálása Václav Havel elnök első feleségének, Olga Havlovának az ötlete volt – ahogy annak idején több lap is hírül adta.
Zöld ház a kastélyban
A Benelux államok sem maradtak ki a közép- és újkori üvegház építési lázból, csak annak idején persze ezek nem voltak látogathatók. Laeken Brüsszel északnyugati kerülete, Itt található a belga királyi család otthona, franciául Château Royal, hollandul Koninklijk Kasteel. Alphonse Balat építész a kornak tökéletesen megfelelő stílusban és pompában építette meg az úgynevezett zöldházat 1873-ban, a belga király, II. Leopold részére. Hatalmas üvegkupoláival ésa pavilonokkal messzire kitűnik a belga tájból.
Ahol már sokan jártunk: Schönbrunn, a kihagyhatatlan
A schönbrunni kastélyba magyarok százezrei látogatnak el minden évben. Azt talán nem mindenki tudja, hogy Európa egyik legpompásabb üvegháza itt található. Különösen kiemelkedő rekorder volt másfélszáz éve: a szecessziós stílusú Pálmaház 1882-ben, Ferenc József uralkodása idején készült el Franz von Segenschmid terveinek és Ignaz Gridl kivitelezőnek köszönhetően. A legnagyobb barokk stílusú télikertnek tartják, Versailles után.
A trópusi üvegház eredetileg azért épült meg, mert a császári család tagjai rajongtak az egzotikus növényekért. Ma az Orangerie koncerteknek, nagyszabású rendezvényeknek is otthont ad.
Van, amelyik dinoszaurusz formájú
A frankfurti üvegház ma modern formáival kápráztat el. Eredetileg a város lakói hozták létre a XIX. század hatvanas éveiben. A kert óriási, látványa pedig nyáron is megejtő: ahogy több útleírás is kiemeli, a kertet körülvevő tó felületén tükröződnek a vízililiomok. Nyáron mintegy ötven hektáron csodálhatjuk meg a hatezer különböző növényfajt.
A dinoszaurusz formáit idéző üvegház 1988-ban épült, főbb jegyei a kortárs stílust erősítik. Az híres építészmérnök, Guy Maron tervezte, és létrejötte után az egyik legnagyobb spanyol típusú télikert lett. a világon.
Növények tízezrei...
A hagyományosan kert. és növényimádó angolok elől jártak a tájépítészetben, a gloriettek és az üvegházak építésében is, meggyőződhetünk erről, ha csak néhány Poirot vagy Miss Marple novellát elolvasunk. Igaz, a Királyi Botanikus Kertekben nem hullák találhatók: a XVIII. században alapította II. György fia, Frigyes walesi herceg és természetimádó felesége, Auguszta hercegné London délnyugati részén, a Richmond upon Thames kerületben.
2003 óta a létesítmény az UNESCO világörökség része. Hetvenezerféle növény virágzik itt nyáron, nyolcmillió préselt példány található a herbáriumban, hét különféle, fácskákat és virágokat rejtő üvegház lepi meg az arra járót.
Keukenhof nemcsak a tulipánokról szól
Az egyik kedvencem a hollandiai Keukenhof, amelynek neve egyszerűen konyhakertet jelent, mivel annak idején itt termesztették a zöldségeket és a fűszereket a keukenhofi kastély grófi konyhája számára.
Különösen tavasszal varázslatos, amikor tulipánok milliói virágoznak itt, de a télikertjébe is érdemes ellátogatni, ahol a hűvös tavaszt nem annyira kedvelő, egzotikus növények pompáznak. Ezekből itt rengeteget meg is lehet vásárolni, és viszik is, főleg a japán turisták, speciális csomagolásban, haza, Tokióba. A világ legnagyobb, 32 hektáros virágoskertjét Lisse mellett, Amszterdamtól délnyugatra hozták létre, 1949-ben.
Nemcsak elbűvöl, hanem szórakoztat is
A másik - szerintem - legszebb kert, Stockholmban található. A svédek általában imádják a kastélykerteket, nagy örömmel használják a közösségi, városi parkokat, a stockholmiak pedig leginkább a Bergianskáért rajonganak. A hivatalos nevén Bergius Botanic Garden a svéd főváros Brunnsviken negyedében található, és a Balti-tenger csöndes öble keretezi.
Nem más ez, mint egy nemzeti park, amely igyekszik megőrizni a jövő számára a világ minden tájáról idetelepített egzotikus ritkaságokat és hétköznapi szépségeket csakúgy, mint a svédországi flóra jellegzetes növényeit. Ez a hatalmas kert – amelynek része egy óriási üvegház, archívum, könyvtár, üzlet, kávézó és étterem is - egyszerre szórakoztat, tanít, megnyugtat és elbűvöl.
A Bergianska parkjai szabadon látogathatók
Története visszanyúlik a 18. századba, amikor kialakultak az első főúri kertek. Ma a Királyi Svéd Tudományos Akadémia tulajdona, és a közelében található a svéd természettudományi egyetem. A Bergianska jókora külső területe szabadon, belépődíj nélkül látogatható. Csak az óriási üvegházak látogatásáért kell fizetni.
A kert honlapján mindig találunk érdekes programokra szóló meghívókat, például felhívják a figyelmet a várható virágnyílásokra. A kertészektől mindig bárki tanácsot kérhet, akik készségesen válaszolnak minden kérdésre. (Bár a napokban aligha fog ezért valaki ellátogatni ide, ugyanis olyan nagy a hó és a hideg most a svéd fővárosban, hogy még az üvegházakig és a kávézóig is nehéz eljutni.)
Ahol a szőlő is egzotikum
A patinás nagy épületek és üvegházak, mint az Old Conservatory, az Edvard Anderson Conservatory és a Victoria House belépődíj felében látogathatók, de mindegyik kihagyhatatlan. Itt a szőlő ugyanúgy egzotikum, mint a citrom, vagy a hibiszkusz, amelyek a svéd éghajlaton a szabadban nem élnének meg.
A növényeket kontinensek és tájak szerint csoportosítják, például az ausztrál, dél-afrikai vagy a kaliforniai tájak jellegzetes képviselői egymás mellett élnek. De létezik mediterrán világ, japán és olasz kert, meg Bougainvilla erdő is. Embernyi magas kaktuszok, tavi rózsák és óriási liliomok között üldögélhetünk, beszívva a fűszeres illatot.
A Napkirály megalomán álma
Versailles nem hagyható ki, ha kertekről beszélünk. A palota nem más, mint „XIV. Lajos megalomán álma”, ahogy az egyik honlap fogalmaz, 700 szobával, 2153 ablakkal és 1250 kandallóval. A Napkirály 1682-ben költözött ide, de soha nem látta készen a palotát, mert a munkák még halálakor is folytak. A kertépítés - közte az üvegházak felhúzása is - 25 évig tartott, ugyanakkora gonddal készült, mint az épület.
Az orangerie-t Hardouin-Mansart tervei alapján alakították ki, 1684 és 1686 között egy másik, 1663-ban telepített, kisebb hasonló célú létesítmény helyére. Területe három hektárnyi lett, XIV. Lajos idejében szobrokkal is feldíszítették, ezek ma a Louvre-ban találhatók. A narancskertben 1055 fát helyeztek el hatalmas ládákban, amelyeket télen melegházba visznek.
Versailles meglátogatása nem olcsó mulatság, viszont akár több napos program is lehet bejárni minden, nyilvánosan megtekinthető zegzugát, vagy csak sétálni nyáron a legendás kertben.
A japán császár kertjébe ingyenes a belépés
A japán császár rezidenciája csak két napig látogatható egy évben. Az idén már lekéstünk róla, mert január 2-án az új esztendő tiszteletére tárulnak fel az évezredes kapuk, míg december 23-án Akihito császár születésnapja alkalmából lehet belépni. E jeles napokon a látogatók átadhatják jókívánságaikat, vagyis beírhatják azokat a kastély vendégkönyvébe.
A császári palota pompás kertje azonban mindig fogadja a turistákat keddtől csütörtökig 9 órától. A belépés mindenki számára ingyenes. A télikert dúskál az egzotikus növényekben, citrom, narancs és mandarin érik itt évente kétszer is érik.
Súlyos pénzügyi hiányt vár az S&P. 
