Nem nevezett meg egyetlen országot sem devizaárfolyam-manipulátorként a washingtoni pénzügyminisztérium a félévente kiadott devizapiaci jelentésében. Donald Trump elnök kampányígéreteiben szerepelt Kína devizamanipulátorkénti besorolása. A mostani jelentésben azonban Kína csak “figyelőlistára” került az Egyesült Államokkal szemben tartott “szokatlanul nagy” külkereskedelmi többlete miatt.
Azért finoman odaszúrnak
A jelentés rámutat ugyan, hogy Kína tartós aránytalanságokat idézett elő a nemzetközi kereskedelmi rendszerben devizájának hosszú időn keresztül tartó gyengítésével. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az utóbbi időkben számos alkalommal hajtott végre nyíltpiaci beavatkozást devizája árfolyamának erősítése, nem pedig az export szempontjából kedvező gyengítése érdekében.
“Kínának az árfolyam-erősítő nyomás visszatérésekor még be kell bizonyítania: az, hogy az elmúlt három évben ellen tudott állni a kísértésnek, hogy nyíltpiaci beavatkozással akadályozza meg a jüan árfolyamának az erősödését, a szabadpiac mellett tett tartós gazdaságpolitikai elkötelezettségéből ered” - fogalmaz a jelentés.
| Donald Trump a kampányidőszakban devizája árfolyamának mesterséges alacsonyan tartásával az amerikai munkahelyek “elszipkázásával” vádolta meg Kínát és ígéretet tett rá, hogy devizaárfolyam-manipulátorként bélyegzi meg “elnöksége első napján”. A minősítés egyebek között büntetővám kivetésével jár. |
Németország is gyanús?
A figyelőlistára a mostani jelentésben Kína mellett még öt, az előző, októberi jelentésben is szereplő ország került fel, Japán, Dél-Korea, Tajvan, Németország és Svájc. A washingtoni pénzügyminisztérium szoros figyelemmel követi a figyelőlistán szereplő országok devizapiaci műveleteit és gazdaságpolitikáját. A jelentésben a pénzügyminisztérium az amerikai termékek és szolgáltatások előtt belső piaca megnyitására, valamint gazdaságának az exportról a belső fogyasztásra átállítására szólította fel Kínát.
Mik a kritériumok a devizaárfolyam-manipulátori címhez?
- 20 milliárd dollárt meghaladó kereskedelmi többlet az Egyesült Államokkal szemben,
- GDP-arányos 3 százalékot meghaladó folyó fizetési mérlegtöbblet globálisan,
- valamint a GDP 2 százalékát meghaladó devizavásárlás 12 hónap leforgása alatt.
A három küszöbértéket egyetlen ország sem érte el, de Japán, Dél-Korea, Tajvan, Németország és Svájc kettőt igen.
Bóka János számolt be róla. 
