4p

125 éve mérjük az időjárást. Az év első kilenc hónapjában még soha nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
Van vízstratégiánk a következő évtizedekre?

Ne csak olvasson a problémáról – legyen ott, ahol a megoldásokról beszélünk!

Klasszis Fenntarthatóság 2026 Konferencia
2026. november 5.

Jelentkezzen most >>

A menekültválság során sokan kétségbe vonták, hogy tényleg veszélyben vannak otthon a szírek, és hogy nem felelőtlenség-e gyerekekkel gumicsónakokban nekiindulni, vagy szögesdrótokon átmászni. Úgy tűnik, otthon maradni még nagyobb felelőtlenség. Áttekintjük, hogy is áll ott a helyzet, miért földi pokol az ország.
Ariha, Idlib tartományban fekvő város egy légitámadás után 2015 augusztusában. Kép forrása: EPA

Az ország az első világháborús győztesek ügyetlen kreálmánya, igen sokszínű népességgel. A legnagyobb csoport a szunnita arabok, de mellettük ott vannak a síita alaviták, keresztények, kurdok és drúz arabok. Ez kapásból 5 nagy csoport, ami óhatatlanul számos konfliktus lehetőségét hordozza magában. A függetlenségét 1946-ban elnyert ország a 60-as években süllyedt egypárti diktatúrába, melyet 1970-től a jelenlegi elnök apja Háfez el-Aszad vezetett. Halála után fia, Bassár lett a diktátor. Az arab tavasz idején tehát már több mint 40 éve uralkodott a diktátor család, észak-korai módra.

Volt mi ellen lázadni

A rendszer elleni felkelés 2011-ben logikus volt, hisz a többi arab diktatúrát is sikerült megdönteni. Itt azonban a helyzet nehezebb lett: egyrészt Aszad mellé álltak az alaviták és a keresztények, így elég nagy bázisa volt, másrészt a nagyhatalmak elbizonytalanodtak a forradalom támogatását illetően, látván, hogy a többi felszabadult ország közül többnél az anarchia jelei mutatkoznak.

Így aztán a felkelés teljes erővel folyó polgárháborúba torkollott. A fő ellenzéki erő a szunnita arabok által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg lett. A háború hamar a jugoszláviaihoz hasonlóvá vált: nemcsak hogy egymást gyilkolták kíméletlenül a szemben álló felek, de a polgári lakosság elleni atrocitások is egyre gyakoribbak lettek.

Kegyetlen felek

Eleinte a kormányerők voltak különösen kegyetlenek: több alkalommal mészároltak le nagy számban civileket, köztük nőket és gyerekeket is, ráadásul a későbbi iszlám állam módszereivel: nyakukat elvágva esetenként élve megégetve. Később a felkelők is bedurvultak: az alavita és a keresztény lakosság köreiben követtek el mészárlásokat.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű londoni szervezet becslése szerint az idei év elejéig 210 ezer halott volt, ebből 65 ezer civil, ezen belül 10 ezer gyerek. Ez már önmagában is indokolja, hogy a polgári lakosság menekülni kezd, pláne, hogy az egész háború 4 és fél éve tart, és nem látszik a vége.

Hab a tortán: az iszlám állam

De ha mindez nem lenne elég, tavaly megjelent a szélsőséges terrorszervezet, az iszlám állam. Ők pedig közismerten senkit nem kímélnek, aki nem tetszik nekik, lefejezik, a nőket rabszolgaként tartják. Senkinek egy szava nem lehet, ha az általuk elfoglalt igen kiterjedt területen senki nem mer ott maradni.

Eddig a menekülők egyrészt Szírián belül bolyongtak, másrészt a szomszédos országokba: Törökországba, Libanonba és Jordániába menekültek. Irak nem jöhetett szóba, hisz ott is az iszlám állam terjeszkedik a Szíriával határos részeken.

10-20 millió ember

A helyzet pedig egyre csak romlott az elmúlt egy évben, hisz az iszlám állam az ország több mint felét uralma alá hajtotta, így egyre nagyobb civil tömegeknek kellett menekülni. Azt lehet mondani, hogy Szíria 22 milliós lakosságából alig valakinek van nyugta, ami azt jelenti, hogy 10 milliónál is több ember menekülhet az országból teljes joggal.

Ennek a tömegnek egy része csak most kezdett Európába áramlani, tulajdonképpen mindegy, hogy kinek a meghívására vagy biztatására, vagy hogy milyen egyéb okból. 4 és fél év után ha másért nem, ezért észre kell vennie a világnak, hogy nem fordíthatja el tovább a fejét, és be kell avatkozni Szíriában. 16 éve a két millió koszovói üldöztetése idején a NATO rögtön nekiesett Szerbiának, és térdre kényszerítette. Most 20 millió emberről van szó, ideje lenne intézkedni.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nincs fék az üzemanyag-áremelkedési vonaton
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:44
Tovább emelkedik a gázolaj nagy és kiskereskedelmi ára is mától.
Makro / Külgazdaság Vészjóslóan emelkedik a Föld átlaghőmérséklete
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 09:13
Felkészültünk arra, hogy a víz a következő évtizedek egyik legértékesebb erőforrásává válhat?
Makro / Külgazdaság Csalódást okozó adat érkezett a magyar gazdaságról
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 08:30
A bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévben éves szinten a második negyedévinél kevésbé nőtt, ami az elemzőket is meglepte.
Makro / Külgazdaság Közel 2 millió embert érintő, mégis a háttérbe szorult ágazat került a kormányzat látókörébe
Imre Lőrinc | 2026. október 30. 07:30
Bár a kormány 2027-es költségvetési terveinek elemzésekor nem az első helyen bukkan fel, feltűnő, hogy két nagy, az elmúlt években, sőt évtizedekben elhanyagolt alágazat, az oktatás és az egészségügy területén is kiemelt szerepet kap a közétkeztetés problémája. Ez nem is meglepő, hiszen például az állami egészségügyben vannak olyan kórházak, amelyekben 660 forintból hozzák ki egy fekvőbeteg napi négy étkezését.
Makro / Külgazdaság Elképzelhető az átfogó reform a közszféra dolgozóinál?
Imre Lőrinc | 2026. október 30. 06:40
Jövőre 677 milliárd forintot fordít a kormány béremelésekre, amelyek mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozót érintenek – derül ki a 2027-es költségvetési tervekből (bizonyosságot néhány óra múlva, a büdzsé parlamenti benyújtásakor kaphatunk). Főleg a rendvédelmi dolgozók köréből lehetett több kritikát hallani a 15 százalékos emelés mértékével kapcsolatban. Azonban miért ne lehetne egy kiszámíthatóbb, a reálbérek vásárlóerejét is jobban megőrző rendszert kialakítani?
Makro / Külgazdaság Magyar dolgozók, beszállítók is buknak az Oroszország elleni EU-s szankción
Szirmai S. Péter | 2026. október 29. 18:01
Az Oroszország elleni uniós szankciók ellenére mégsem függesztette fel a hatóság az orosz Mere diszkontlánc egyik magyarországi cégét. Így hónapok óta hiába várnak a fizetésükre a lánc üzletében dolgozók, és a beszállítók sem kapják vissza az eladatlan árujukat.
Makro / Külgazdaság Kiderült, miről állapodott meg Magyarország és az Egyesült Államok
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 17:24
Rubio két fontos megállapodást írt alá a magyar külügyminiszterrel.
Makro / Külgazdaság Marad a kamatszint, de az EKB szerint az energiadrágulás visszavetheti a növekedést
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 17:13
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén mindhárom irányadó kamatot változatlanul hagyta, összhangban a piaci várakozásokkal.
Makro / Külgazdaság „Haza fogok utazni” – üzent a lélegeztetőgép-ügy miatt körözött volt cégvezető
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 16:51
Ígéretet tett a hazautazásra és a lélegeztetőgép-beszerzések ügyében indult eljárásban való részvételre Májer Bálint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának írt, csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett levelében.
Makro / Külgazdaság 5 égető kérdés, amire választ keres a magánegészségügy
Privátbankár.hu | 2026. október 29. 16:34
A magánklinikák és a fejlődő praxisok legfontosabb üzleti csúcstalálkozóján, a Magánegészségügyi Summit 2026 konferencián a legégetőbb kérdésekre keresik a választ.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG