A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése alapján már tudjuk, hogy negyedéves bázison 11,3 százalékkal növekedett, előző év azonos időszakához képest pedig továbbra masszív visszaesés figyelhető meg, 4,7 százalékos a mínusz.
Bár a korábbi években a magyar gazdaság rendre kiemelkedő teljesítményt tudott felmutatni uniós viszonylatban, ez most nem mondható el a harmadik negyedéves számokról. Akármelyik adatról is legyen szó, mindkettővel az erős középmezőnyhöz tartozik Magyarország. A hazai gazdaságnál bőven voltak akik jobban, de sok olyan is volt, aki rosszabbul teljesített.
A negyedéves 11,3 százalékos változás a kilencedik legmagasabb az adattal rendelkező tagállamok sorában. Az élen zömében azok az országok állnak, melyek a leginkább megszenvedték a koronavírus-járvány gazdasági hatásait a második negyedévben:
- Franciaország 18,2,
- Spanyolország 16,7,
- Olaszország pedig 16,1 százalékkal növekedett júliustól szeptemberig.
A rangsor legvégén
- a finn gazdaság áll, egy szerény 2,6 százalékos plusszal,
- előtte a litván (3,7 százalék) és a svéd (4,3 százalék) gazdaság szerepel.
Előző év azonos időszakához mérten sem áll előkelőbb helyen a magyar gazdaság, sőt, talán még pár fokkal kedvezőtlenebb is a helyezése. A magyar gazdaság 4,7 százalékos éves bázisú visszaesése szintén a kilencedik legnagyobb, vagyis nem a lista elejétől, hanem a végétől számítva foglalja el Magyarország a kilencedik helyet.
A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait a legjobban a régiónk dolgozta le:
- a litván gazdaság elmaradása "csak" 1,7 százalékos a tavalyihoz képest,
- a lengyel gazdaság 2,
- a szlovák pedig 2,2 százalékos mínuszban van.
És itt érdemes ismét hangsúlyozni, hogy a magyar továbbra is 4,7 százalékkal marad el egy évvel ezelőtti teljesítményétől.
A legrosszabbul
- a brit gazdaság áll 9,6 százalékos recesszióval,
- előtte a spanyol gazdaság áll 8,7,
- és a román 6 százalékos mínusszal.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 1,58 pontos nyitás után emelkedett hétfőn kora délutánig. 
