A 2017. április–júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 420 ezer fő volt, 77 ezer fővel (1,8%-kal) több, mint egy évvel korábban. A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,1%-ra emelkedett.

Ugyanebben az időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 38 ezer fővel 196 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,9 százalékponttal, 4,3%-ra csökkent.

Többen dolgoznak minden korosztályban

A fiatal (15–24 éves) foglalkoztatottak létszáma 303 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 1,5 százalékponttal, 28,9%-ra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,4 százalékponttal, 83,7%-ra, utóbbiaké 1,5 százalékponttal, 51,2%-ra.

A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 73,2%-ra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75%-os célértéket tűzött ki, Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 81,0, a nőknél 65,6%.

Mi történik Dél-Dunántúlon?

Területi bontásban Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb a foglalkoztatási ráta (63 százalék, 8 százalékkal alacsonyabb a Közép-Magyarországinál), miközben ez az egyetlen régiója az országnak, ahol nem csökkent, hanem nőtt a munkanélküliség az időszakban (0,4 százalékkal).

Több a közmunkás, mint a munkanélküli

Az ING gyorselemzése szerint a foglalkoztatottak létszámbővülésének összetétele  kedvezőnek mondható, hiszen csupán az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma nőtt, mégpedig 106,7 ezer fővel, míg a közfoglalkoztatottak és a külföldi telephelyen dolgozók száma újfent csökkent, rendre 26, illetve 4 ezer fővel.  A közmunkások száma ugyanakkor továbbra is meghaladja a 200 ezer főt, vagyis jelenleg több a közmunkás Magyarországon, mint az állástalan ember.

A munkaerő-piaci részvétel, azaz az aktivitási ráta 1,1 százalékponttal emelkedett a tavaly júniusban regisztrált értékhez képest, ezzel elérve az új rekordnak számító 71,1 százalékot. A ráta már ötödik hónapja emelkedik egyhuzamban. Ebben szerepet játszhatott az idei évben lezajló, szinte minden szektort érintő béremelkedés - írják.

Mi lesz, ha még a nyugdíjasok is visszamennek dolgozni?

Az ING felhívja a figyelmet: az aktívak számának további emelkedésére számíthatunk a közeljövőben, amennyiben a Nyugdíjas Szövetkezetek is beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. Ennek hatására nem csak az aktivitás, de a foglalkoztatás is tovább emelkedhet, és a munkanélküliségi ráta is egyre közelebb kerülhet a 4 százalék alatti szintekhez az év második felében.

Ugyanakkor a munkaerő-kölcsönzés felfutása ellenére is egyre nehézkesebbé válik majd a megfelelő munkavállalók megtalálása. Az ipari vállalatok közel 75 százaléka panaszkodik már munkaerőhiányra, ami akadályozza a termelés felfutását. Ennek oka abban keresendő, hogy a jelenlegi környezetben fennmaradó munkanélküliség többnyire strukturális természetű, azaz a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben munka nélkül maradók feltehetőleg csak nagy erőfeszítéssel lennének foglalkoztathatók, melyben főleg földrajzi és képzettségbeli problémák játszanak főszerepet - írja az ING.