|
| Donald Trump (MTI/AP/Charles Rex Arbogast) |
1. A globalizáció háttérbe szorul: Az elemzők szerint az előző két évhez hasonlóan a világkereskedelem növekedése idén is elmarad majd a globális termelés növekedésétől. A világ egyes részein újjáéledő gazdasági nacionalizmus próbára teszi a Kereskedelmi Világszervezet szabályait, és valószínűleg nyomás alá kerül a világ legjelentősebb kétoldalú kereskedelmi útvonala (USA-Kína). Ez a trend a Csendes-óceáni Partnerségre és a Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerségre vonatkozó megállapodás hiányában hosszú távon is folytatódhat.
2. Az amerikai monetáris politika visszatér a normalitáshoz: A Federal Reserve tovább fogja szigorítani monetáris politikáját. Elképzelhető, hogy a Fed gyorsabb ütemű szigorításba kezd, mint azt az új kormányzat fiskális terveinek üteme, kiterjedése és végrehajtása alapján jelenleg feltételezik. Ugyanakkor nyomás alá kerülnek a finanszírozásukhoz a dollárra támaszkodó gazdaságok.
3. A politika lesz a meghatározó bizonytalansági és gazdasági tényező: Az euróövezet országaiban akár fél tucat választást is tarthatnak. Németországban, Franciaországban, Hollandiában, valamint potenciálisan Olaszországban és Görögországban (melyek együttesen az euróövezeti GDP 70 százalékát adják) általános választások lesznek, melyek zavart hozhatnak ezen országok rendes politikai ciklusába. Spanyolországban várhatóan népszavazást tartanak Katalónia jövőjéről.
Trump gazdasági növekedése és a foglalkoztatottság
1. A G7 országok közül az Egyesült Államok gazdasága növekszik majd a legnagyobb mértékben.
A PwC várakozásai szerint az USA a munkahelyteremtés és a háztartási fogyasztás erősödésének köszönhetően idén a G7 csoportban a leggyorsabb, mintegy 2 százalékos gazdasági növekedést ér el. A növekedés mértéke még ennél is nagyobb lehet, ha az új kormányzat megvalósítja az adócsökkentésre és az infrastrukturális kiadások növelésére vonatkozó terveit.
2. Az euróövezet magországaiban a foglalkoztatás rekordszintre emelkedik, a periféria országaiban azonban több új munkahely jön létre.
A periféria-országok közül várhatóan Írország GDP-növekedése lesz a legnagyobb, évi 3 százalékkal, míg a magterületeket Franciaország és Hollandia vezeti majd, évi 1,5 százalékos növekedéssel. A magterületeken 97 millió munkahellyel várhatóan rekordszintet ér el a foglalkoztatottság. A periféria országaiban azonban mintegy százezerrel több új munkahely jön majd létre, mint a magországokban.
3. Indonézia lesz a világ 16. ezermilliárd dolláros gazdasága.
Ázsia továbbra is a világ leggyorsabban növekvő régiója marad, azonban a főszereplő már nem Kína, hanem India és Indonézia lesz. Véleményünk szerint Indonézia idén várhatóan belép az ezer milliárd dolláros gazdaságok elit klubjába. Ugyanakkor a kínai gazdaság növekedése az előrejelzés szerint 6% körül marad. India hozzájárulása a globális GDP-növekedéshez idén elérheti a 17 százalékot. A kínai növekedés üteme ugyan lassul, de ha mértéke továbbra is eléri az évi 6,5 százalékot, úgy Törökország egész gazdaságával megegyező mértékben járul majd hozzá a világgazdaság növekedéséhez..
|
| (Fotó: 123rf.com) |
4. Az Öböl-menti (GCC) országokban a népességnövekedés miatt egyre sürgetőbbé válik az államháztartási reform végrehajtása.
2017-ben Szaúd-Arábia munkaképes korú népessége várhatóan Izland lakosságának kétszeresével megegyező mértékben nő. A többi GCC országban is várhatóan mintegy 2 százalékkal nő a munkaképes korú népesség. A GCC országoknak a munkahelyteremtés és az államháztartási reform kettős kihívásával kell szembenézniük. Ezekben az országokban az elmúlt években csökkenő olajárak miatt folyamatosan romlott az államháztartás egyenlege: míg 2013-ban költségvetési többlettel rendelkeztek, az idei év végére nettó államadósságuk várhatóan eléri a GDP 10 százalékát. A gazdaság a magánszektor irányába történő diverzifikálása csökkenteni fogja az államháztartásra nehezedő terheket, és új munkahelyeket teremt a növekvő munkaerő számára.
A tavalyi jóslatok pontosak voltak
2016-ra visszatekintve a PwC számos előrejelzése bevált. A nyersanyagárak alacsonyan maradtak, az amerikai kamatlábak emelkedtek, és a geopolitika középpontba került.
Az amerikai gazdasági növekedés mértékét azonban túlbecsülték, 3 százalékra. Ehhez képest tavaly az USA viszonylag kiábrándító, mindössze 1,5 százalékos gazdasági növekedést ért el.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 2,35 pontos nyitás után csökkent kedden délelőtt. 
