Az elmúlt közel tíz évben, 2004 óta Magyarország stabilan az utolsó a visegrádi országok között az ország gazdasági helyzetének lakossági megítélése alapján, és ez idén januárban sem volt másképp - derült ki a Tárki és a CEORG (Central European Opinion Research Group, Közép-Európai Véleménykutató Intézetek Csoportja) kutatási együttműködéséből.
A magyarok a legkevésbé elégedettek
Továbbra is alig találni olyan magyar felnőttet, százból csupán kettőt, aki szerint az ország gazdasági helyzete jónak vagy nagyon jónak tekinthető. Ha nem is sokkal, de jobb a helyzet Szlovákiában és Csehországban, ahol százból négyen illetve öten elégedettek csupán a gazdasággal, és bár a lengyelek kiemelkednek a többi ország közül azzal, hogy százból 18-an adtak jó minősítést országuk gazdaságának, összességében látszik, hogy mind a négy visegrádi ország lakosai lényegében elégedetlenek országuk gazdasági teljesítményével.
Ez a sorrend nagy vonalakban az elmúlt évtizedben végig jellemző volt, de míg a másik három visegrádi ország lakosainak elégedettsége együtt mozgott fel vagy le, addig a magyarok a régiós trendtől függetlenül végig a lehető legkevésbé voltak elégedettek, azaz az elmúlt tíz év folyamán végig igen sötéten látták a magyar gazdaság állapotát.
A saját helyzetünk egy fokkal jobb, mint az országé
A saját anyagi helyzetével kapcsolatban már kicsit jobb képet mutatnak a válaszok: a lengyelek a leginkább, a magyarok pedig a legkevésbé elégedettek jelenlegi anyagi lehetőségeikkel, de mind a négy országban magasabb a saját helyzetükkel elégedettek aránya az ország gazdaságához képest.
Ám míg a magyaroknak csak kevesebb, mint a tizede (8%), addig a szlovákoknak már az ötöde (20%), a cseheknek a harmada (34%), a lengyeleknek pedig a négytizede (41%) elégedett a gazdasági helyzetével. A saját anyagi helyzet terén 2004 óta jóval kisebbek az ingadozások az országos gazdasági helyzet megítéléséhez képest az elégedettek arányát tekintve és egyben jóval nagyobbak is az országok közti különbségek a saját helyzet megítélése kapcsán.
A jövőben viszont hiszünk
A következő egy évvel kapcsolatban viszont sokkal közelebb állnak a válaszok a saját és az országuk helyzetének megítélésével is. A kutatásból kiderült, hogy az ország gazdasági jelenének megítélésében az első és az utolsó Lengyelország és Magyarország az ország közeljövője kérdésében holtversenyben első, bár a 14 százaléknyi optimista válaszadó nem számít soknak. Még ennél is alacsonyabb a másik két országban a pozitív fordulatot várók aránya: a szlovákok 10%-a, a cseheknek csupán 6%-a számít gazdasági fellendülésre.
Ami pedig a saját anyagi kilátásokat illeti, itt még kisebbek a különbségek az egyes országok között, ami az elmúlt évtizedben végig jellemző volt. Az éllovas lengyeleknek is csupán 18%-a bízik abban, hogy anyagi helyzete javulni fog egy éven belül, míg a magyarok 13, a szlovákok 11, a cseheknek pedig 8 százaléka optimista.
Érvénytelen lett a népszavazás, így egyebek mellett továbbra is jár a korábbi kormányfőknek és más közjogi méltóságoknak az élethosszig tartó juttatás. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
