Tényleg mindenki jól járt az EU-s megállapodással?

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen David Cameron brit (b), Bohuslav Sobotka cseh (j3) és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (j2) az EU-tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2016. február 18-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Jó, vállalható kompromisszumnak nevezte a Nagy-Britannia európai uniós reformigényeiről született szombati megállapodást Kis J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a Kossuth rádió 180 perc című műsorában hétfő reggel. Elmondta, a megállapodásnak a szociális ellátásra vonatkozó része "félsiker" a britek számára, és "vállalható kompromisszum" a visegrádi négyeknek. A megállapodás értelmében Nagy-Britanniában négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat.

Amit akartak, megszereztek

A szakértő jelezte: ezek a szociális kérdések voltak azok a területek, amelyek a legérzékenyebbek voltak a britek számára is, mivel az ország lakossága 2000 óta 6,5 millióval nőtt a bevándorlók miatt. Kiss J. László szólt arról is, hogy Nagy-Britannia szinte a kezdetektől különleges státust mondhat magának az Európai Unióban, a megállapodás ennek a megerősítését is jelenti. A szakértő szerint a szombati megállapodásnak nem a kvóták ügye volt a központi kérdése, hanem Nagy-Britannia uniós tagságának megőrzése, az, hogy a "megakrízis", az euróválság és a menekültválság ne bővüljön ki egy olyan válsággal, hogy az unió történetében először egy ország kiválik a szervezetből.