Tétovázás helyett ma már lépni kellene

„Az hozna megnyugvást a piacoknak, ha nem húznánk tovább az időt: a Fed-nek minél előbb egyértelműen lépnie kell. Nem élezné tovább a befektetési eszközök árfolyam-volatilitását, ha az amerikai jegybank vezetői döntést hoznának és óvatosan fogalmazva azt kommunikálnák országgal-világgal, hogy „0,25 százalékkal emeljük az iránymutató alapkamatot”. Az lenne az üzenet, hogy nem kell aggódni, nem kell tartani a következő hónapokban és 2016-ban a durva lépésektől” – fejti ki véleményét az Allianz közgazdásza az Alapblognak adott interjúban.

A Fed mai kamatemelésével kapcsolatban a következőket nyilatkozta Heise: „Nem mernék fogadni rá, 50-50 a százalékos esélyt látok csupán. A Fed kormányzói közül többen ugyanis tétováznak, nem mernek egyértelműen már most a sarkukra állni.”

source: tradingeconomics.com

A feltörekvő országokat sújtó problémák a jövőben is fennmaradnak, és a kínai gondok sem fognak megoldódni a Fed kamatemelésének következtében, hiszen Kína gazdaságának strukturális gondjai egészen más gyökerekből táplálkoznak. Egyébként is olyan időpont egyszerűen nem létezik, amikor ne lehetne komoly ürügyeket vagy ellenérveket találni: miért veszélyes egy egyébként szükségszerű döntés meghozatala.

Jók az amerikai számok

Viszont igenis előnyös és megnyugtató a globális piaci helyzet alakulása szempontjából, ha a főbb szereplők – a kamatemelés révén – bizonyságot kapnak arról, hogy a legfontosabb nemzetgazdaság, az amerikai már kamatemelésre érett állapotba került. A legfrissebb amerikai makroszámok eleve jelzik a javulást: 2015 második negyedévének adatai 3,7 százalékos éves GDP-emelkedést mutatnak. A munkanélküliségi számok pedig azt sugallják, hogy hamarosan akár 5 százalék alá fog bukni a munkát keresni kénytelen amerikaiak aránya.

Mi legyen a menekültekkel?

A menekültkérdéssel kapcsolatban az EU-n belül nem működött olyan gördülékenyen és megfelelően a tagállamok közti koordináció, ahogy a korábbi időszakokban – mondja Heise.

„Most viszont várhatóan újabb és újabb menekülthullámok fognak érkezni, s az újonnan letelepedni szándékozók egy részét ki kell majd utasítani – az Ön országából éppúgy, mint az én hazámból. Másik részét viszont be kell fogadni. „A gazdaságra – és most főként a németről beszélek – mindez nem hiszem, hogy különösebb terhet fog róni. Ezt a folyamatot inkább a kisebb közösségek, városok, kistelepülések tűrik nehezebben, mert hirtelen zúdul rájuk ez a hatalmas külföldi tömeg, nincsenek erre berendezkedve. Társadalmi problémát néhol tehát igen, de nagy makrogazdasági feszültséget nem okoz a most beindult masszív migráció. Annak ellenére sem, hogy a befogadás, integrálás mostani első fázisa és főként az újonnan bejövők ellátása akár erőteljesen is megterhelheti a költségvetéseket” – fejti ki véleményét az interjúalany.

Mi lesz a munkaerőpiaccal?

A hatalmas számú új munkavállaló mindig korlátozza a bérszint emelkedését, ha úgy tetszik, stabilizálja a béreket. Ez versenyképességet erősítő tényező. Ami pedig egy másik figyelemre és tanulmányozásra méltó tapasztalat Németországban (és másutt, például Amerikában is), hogy az óriási számban hirtelen megjelenő új munkaerő – az ellenkező félelmek dacára – nemhogy nem okoz munkanélküliséget, hanem fordítva: erősíti, bővíti a munkaerőpiacot, annak felszívóképességét.