A brit miniszterelnök szerint London olyan szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, amely az áruk és a szolgáltatások kereskedelmére egyaránt kiterjed majd. May elmondása szerint a kormánya "súrlódásmentes, vámmentes" kereskedelmi kapcsolatrendszert kíván fenntartani az unióval a brit EU-tagság megszűnése után is, olyan egyedi megállapodás alapján, amely nem más országok által követett modellekre épül.

A BBC-nek adott interjújában utalt Kanada és az EU új szabadkereskedelmi megállapodására, amely például nem terjed ki a szolgáltatások forgalmára, az EU azonban ehhez hasonló szerződést próbál Nagy-Britannia nyakába varrni. Ez számukra azért előnytelen, mivel a brit GDP 80 százalékát a szolgáltatások exportja adja. Theresa May szerint a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a többség különböző okokból voksolt a kilépés mellett, ugyanakkor a választók továbbra is jó gazdasági kapcsolatokat akarnak az EU-val, és ezt szolgálja a London által célként kitűzött teljes körű szabadkereskedelmi megállapodás.

Se veled, se nélküled?

Miközben speciális feltételű megállapodást próbálnak kötni, a brit kormány ugyanakkor ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, mivel az EU-tagság megszűnése után nem kívánja teljesíteni azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Unió a belső piaci és a vámunióbeli tagsághoz megszab. E feltételrendszer egyik sarkalatos eleme a munkaerő megkötések nélküli áramlása az uniós országok között, London viszont szabályozni kívánja az EU-országokból érkező bevándorlást is.

A Brexitről készült korábbi cikkeinket itt olvashatod a Privátbankár.hu-n. >>>