Másfél évtizede nem álltunk ilyen jól
Az államháztartás központi alrendszerének 2016. április végi halmozott hiánya 144,9 milliárd forintra teljesült. Az elmúlt közel másfél évtizedben még sosem volt ilyen alacsony az első négyhavi hiány - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium. Egy évvel korábban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 465 milliárd forinttal volt magasabb, mint idén.
2016. április végén a központi költségvetés 209,0 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 42,6 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 21,5 milliárd forintos többlettel zártak.
Az április havi egyenleg -19,1 milliárd forint lett, miközben tavaly a negyedik hónapban 73 milliárd forint fölött volt a deficit.
Dőlnek az adóbevételek a költségvetésbe
A háttérben az okok nem változtak (az NGM szerint persze a reformok működnek, a gazdaságpolitika sikeres, de most nem erre gondoltunk): mind a bérekhez, mind a fogyasztáshoz kapcsolódó befizetések, azaz a társasági adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó és járulékbevételek is folyamatosan növekednek, miközben a feketegazdaság az ekeárnek, az online pénztárgépek bevezetésének köszönhetően visszaszorul.
Kevés az uniós pályázat, kevés a kiadás
Közben a kiadások alacsonyabbak: mivel lényegesen gyérebb az uniós pályázatok kínálata, mint tavaly, az államnak is kevesebb pénzt kell hozzátenni a sajátjából az uniós eurók mellé. A kamatkiadásokra is kevesebb pénz megy el, ezt a kamatfizetések éven belüli eltérő alakulása magyarázza.
A GDP 2 százalékában az idei évre meghatározott hiánycél továbbra is reális és teljesíthető, amit nem befolyásol a költségvetési törvény Országgyűlés előtt lévő módosítása sem - zárja közleményét az NGM.
Így már érthető, miből költekeznek
Ezzel arra céloznak: nemrég bejelentette a kormány, hogy a mozgástér bővülése, azaz a bőséges adóbevételek miatt átírják a költségvetést, 500 milliárd forinttal többet terveznek elkölteni idén.
- Az oktatásra 91,6 milliárdot,
- a szakképzés és felnőttképzés támogatására 17,7 milliárdot,
- az otthonteremtési elősegítésére 50 milliárdot,
- a Modern Városok Programra 50 milliárd forintot adnak pluszba,
de a tartalékokat is megemelik 30 milliárd forinttal. Emellett külön támogatást kapnak az adósságkonszolidációban korábban nem részesült önkormányzatok (12,2 milliárd) is.
Olcsóbb áramot és kisebb terheket kaphatnak a fogyasztók az EU új terve alapján. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
