A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint a görög kormány által a hivatalos hitelezők javaslatairól kiírt népszavazásnak jogilag nincs értelme.
|
| Christine Lagarde |
Christine Lagarde a BBC televíziónak adott, vasárnap hajnalban sugárzott nyilatkozatában kifejtette: a Görögországnak összeállított európai pénzügyi segélyprogram június 30-án lejár, így a jövő hét végi referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amelyek akkor már nem lesznek érvényben.
Lagarde kiemelte azt is, hogy kedden, washingtoni idő szerint 18 órakor esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése is az IMF-nek. Ezzel a pénzzel Görögország a valutaalapon keresztül az egész nemzetközi közösségnek tartozik, beleértve olyan országokat, amelyeknek életszínvonala jóval elmarad Görögországétól.
Az IMF vezérigazgatója nagyon reméli, hogy Athén teljesíti ezt a törlesztési kötelezettségét. Ha mégsem, Görögország ugyan továbbra is az IMF tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban és jogosult lenne technikai jellegű segítségre, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja - mondta a BBC-interjúban Christine Lagarde.
Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz hasonló fejlettségű gazdaságok még soha nem kerültek hátralékba IMF-tartozásaikkal.
A Barclays már temeti a görögöket
Londoni pénzügyi elemzők szerint gyakorlatilag kizárt, hogy Görögország eleget tud tenni a valutaalappal szemben kedden esedékessé váló adósságszolgálati kötelezettségének. A Barclays elemzői a hitelezők és Görögország tárgyalásainak megszakadását kommentáló vasárnapi helyzetértékelésükben nehezen elképzelhetőnek nevezték, hogy a június 30-ai törlesztési határidőig Görögország hozzájuthatna a lejáró IMF-adóssághányad átutalásához szükséges pénzügyi segélyhez. A Barclays szerint ezért "szinte biztos", hogy Görögország nem tudja törleszteni kedden esedékessé váló kötelezettségét a valutaalapnak.
Így erőteljes az esélye annak, hogy Görögországban tőkekorlátozásokat kell bevezetni, legkésőbb a jövő hétre kiírt népszavazás után. A Barclays szerint tőkekorlátozásokhoz vezethet például az, hogy az eurójegybank (ECB) valószínűsíthetően megemeli azt a kockázati súlyozást, amellyel a vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) folyósítható források görög biztosítékainak figyelembe vett értékét szűkíti, vagyis gyakorlatilag ugyanennyivel korlátozza a görög bankok további hozzáférését a Eurosystem - az EKB és az euróövezeti jegybankok hálózata – likviditásforrásaihoz.
A Sziriza felelősségét is feszegetik
Szakértők a görög népszavazást belpolitikai jellegűnek vélik: a Szirizát vélhetően megerősítik a megszorításokat elutasító szavazatok, kérdés azonban, hogy ez elég lehet-e bármire is a további tárgyalásokon, ahol a hitelezők épp az érdemi lépések – évek óta tartó – elmaradását hiányolják a görög fél részéről. Egyes vélekedések szerint a helyzet azért furcsa, mert olyankor kerül csődbe Görögország, amikor a jelenlegi eurókamatok mellett lehetőség volna az adósság ésszerű átstrukturálására. A gondot az okozza, hogy a Sziriza megszorításellenes retorikája, illetve az új kormány intézkedései nyomán teljesen elolvadt az a törékeny bizalom a piacokban, amelyeket az elmúlt évben a reformok tessék-lássák módon történő bevezetésével azért már elért az athéni kormányzat.
Egy későbbi népszavazáson bukna az euróellenesség?
Más vélekedések szerint a jelenlegi kormánynak nincs sok ideje: a jövő hét végi népszavazáson még győzelemre vihető a megszorításokat elutasító szavazatok, ám az államcsőd nyomán napról-napra nőhet az elégedetlenség a kormányzattal szemben is. Minél később lenne tehát a referendum, annál kétségesebb lenne a kimentele.
Hatalomra kerülhet a szélsőjobboldali AfD? 
