A török ruházati iparnak mindig nagyobb tekintélye volt a világpiacon, mint a bérmunkában úttörő ázsiai országoknak, leginkább Kínának vagy Bangladeshnek. Eddig is virágzó ágazat volt Törökországban a textilek és ruhafélék gyártása, - évszázadok óta nagy hagyománya van ott ennek – két és fél éve pedig, ahogy a nyugati márkák kivonultak Oroszországból, megduplázódott az oda irányuló törökországi cikkek exportja.
Legyen a neve „angolos”
Kezdik megtanulni az oroszok a török ruhamárkák nevét. Ezek egyfajta eszperente fantáziaszavak, okosan, hiszen a török nyelv sem tartozik a könnyen megtanulhatók közé, és rangja még mindig annak van Oroszországban, ami „nyugati”, illetve annak hangzik.
A törökországi ruházati cikkek, kiegészítők és cipők gyártói és kereskedői profitálnak legtöbbet a nyugati világmárkák eltűnéséből – mutat rá a Kommerszant nevű orosz napilap. Nyugatit mondunk, bár a vezető fast fashion cégek már régen globalizáltak, a tulajdonosi összetételben a világ minden nemzete képviselteti magát, maguk a holmik pedig jórészt Ázsiában készülnek, az ottani olcsó munkabér miatt.
Fotó: Pixabay
Megkétszereződött a török üzletek jelenléte
Az orosz piaci elemzők megállapították, hogy a közelmúltban megkétszereződött a török ruházati márkák jelenléte az Orosz Föderációban. A török gyártók a 2000-es évek elejétől kiemelkedően aktívak voltak itt, de a terjeszkedés idővel alább hagyott, mert nem tudtak ellenállni a nyugati láncok nyomásának. A háború kitörésével, „váratlan szerencse” érte őket, hiszen hirtelen megnövekedett áruik iránt az orosz kiskereskedők érdeklődése.
Az idei év végére 24-re nő az Oroszországban jelen lévő, de törökországi székhelyű divatmárkák száma, míg két évvel ezelőtt ez csak 11 volt, írja a lap.
Akkor az orosz üzletekben debütáló öt új külföldi divatmárka közül négy volt török, 2023-ban további nyolc lánc érkezett, köztük a Club, a NetWork, a Mudo és az Oxxo. Ezt a tendenciát igazolják a Fashion Consulting Group (FCG) adatai is, amelyek szerint 2022-2023-ban a 27, az orosz piacon újnak számító külföldi kiskereskedelmi cég 26 százaléka Törökországból, további 23 százaléka Kínából származott.
Az oroszországi bevásárlóközpontok szövetségének alelnöke, Pável Julin szerint már ezt megelőzően is széles körben képviseltették magukat a törökök, közte például az LC Waikiki, a Collin, a DeFacto, a Koton, amelyek változatlanul aktívan terjeszkednek - olvasható az FCG jelentésében.
Marks&Spencer helyett Koton
A 2024 áprilisát megelőző 12 hónapban csupán az LC Waikiki 28 üzletet nyitott. Jelenleg ennek a hálózatnak 37 üzlete van az Orosz Föderációban, amint az a honlapjukon is olvasható. Ők főleg a svéd H&M üzleteinek a helyét foglalták el, a Koton pedig a brit Marks&Spencer áruházait vette át, például a szentpétervári Leto (tél) bevásárlóközpontban.
A Collin márka képviselője elmondta, hogy 2022-ben 6 új üzletet nyitottak az Orosz Föderációban, tavaly már 15-öt, idén pedig további ötöt fognak, így kiskereskedelmi egységeik száma 193-ra nőtt. 2023 májusában a Koton üzletfejlesztési igazgatója, Almaz Sirejev a Mallpic kiállításon arról számolt be, hogy a márka 2027-ig több mint 100 üzletet fog nyitni. Ezzel a fent említett két török márka vezető szerepet tölt itt be a külföldi láncok között.
A török divatválaszték iránti növekvő kereslet trendje az online piactereken is megfigyelhető. Az Ozonon a török ruha- és lábbelimárkák száma 2024 első felében 40 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, és a Wildberries-en is emelkedik a forgalmuk. Ugyanebben az időszakban másfélszeresére nőtt az Ozon török megrendeléseinek száma.
Jönnek fel az oroszok is
A legdinamikusabb növekedést természetesen a hazai, az orosz márkák mutatják, amelyek eladásai évről évre 50-70 százalékkal emelkednek. A nyugati márkák kivonulása nagy löketet adott az orosz ruházati és textilipar növekedésének, bár az offline kereskedelem növekedése az utóbbi időben eltérő tendenciákat is mutat.
A török ruházati cikkek az 1990-es évek végén az első külföldi márkák között kerültek Oroszországba, de később piachódításuk lelassult, mivel hatalmas marketing költségvetéssel rendelkező nemzetközi nagyvállalatok érkeztek az országba. Irina Cárkova, a Nikoliers kiskereskedelmi ingatlanokkal foglalkozó igazgatója szerint a jövőben a török márkák visszafogottabb ütemben lépnek be az orosz piacra, mint 2023-ban. Számolniuk kell ugyanis az orosz üzletláncok növekvő fejlődésével. Ezért alaposan át kell gondolniuk termékeik minőségét, hogy érdekesek legyenek az oroszországi fogyasztók számára – véli a szakértő.
Az erősödő orosz konkurencia miatt egyes török láncok már egy évvel a nyitás után bezárták üzleteiket. Ez történt az Ipekyol és a Twist üzletekkel is, amelyekkel a Jamilco nevű ruházati cég próbált betörni az orosz piacra.
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
