Továbbra is több menedékkérő érkezik Németországba, mint az európai migrációs válság két fő "frontállamába", Olaszországba és Görögországba, és a német hatóságoknak mindkét országgal nehezen megy az együttműködés - írta szerdán a Die Welt című német lap.
Nem szűnik a nyomás
A német szövetségi belügyminisztérium adatai szerint az idén május végéig 77 148 ember lépett be Németországba menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint pedig az idén június közepéig Olaszországba mintegy 65 000, Görögországba pedig 8000 menedékkérő lépett be.
Németországra így továbbra is nagyobb nyomás nehezedik, mint Olaszországra és Görögországra, ahol a legtöbben elérik az Európai Unió területét, holott a dublini - európai uniós - menekültügyi szabályok szerint a menedékjogi kérelmet abban a tagországban kell elbírálni, ahol a kérelmező belépett az EU-ba.
A szabályok alapján a menedékkérőket vissza lehet küldeni a kérelem elbírálására illetékes tagállamba, de a Die Welt adatai szerint Olaszországgal és Görögországgal is nehézkes az együttműködés. A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) az idei első negyedévben 6743 menedékkérő visszafogadását kérte Olaszországtól, de csak 371 embert sikerült visszajuttatni.
Megvannak a kiskapuk
A belügyminisztérium szerint a jelentős eltérés egy sor okra vezethető vissza, például arra, hogy sokan bírósághoz fordulnak a visszaküldést elrendelő hatósági határozat miatt, amelyet a jogerős döntésig nem lehet végrehajtani. Egyes esetekben a bíróság meg is semmisíti a határozatot. További gond, hogy sok menedékkérő eltűnik a hatóságok elől, hogy megakadályozza a határozat végrehajtását, és ha ezzel sikerül 18 hónapig még Németországban maradniuk, akkor az illetékesség automatikusan átszáll Németországra.
Görögországgal kapcsolatban még nehezebb a helyzet. Az uniós tagállamok a görög menekültügyi rendszer súlyos hiányosságai miatt - az Emberi Jogok Európai Bíróságának egy ítélete alapján - 2011-ben felfüggesztették a menedékkérők átadását Görögországnak, de tavaly decemberben az Európai Bizottság a hiányosságok megszüntetését célzó erőfeszítésekre hivatkozva javasolta a tagállamoknak, hogy az idén március közepétől kezdjék újra alkalmazni a visszaküldésre vonatkozó dublini szabályokat.
Azonban a brüsszeli bizottság azt is javasolta, hogy minden egyes esetben kérjenek a görög hatóságoktól biztosítékot arra, hogy a visszaküldendő menedékkérővel az uniós elvárásoknak megfelelően járnak el. Németország is megpróbált visszatérni a 2011 előtti gyakorlathoz, de nem járt sikerrel; a Die Welt beszámolója szerint eddig 50 menedékkérő átadását kezdeményezték, de a görög illetékesek nem küldték meg az elvárások teljesítését biztosító hivatalos dokumentumot, így mind az ötven ember Németországban maradt.
A Magyar Telekom viszont emelkedett. 
