Az Orbán-kormány mindent bevet, csak hogy demonstrálja, mekkorát csökkent az államadósság bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya az előző évhez képest. Ezúttal a bruttó hazai terméket alkotó áruk és szolgáltatások árszínvonal-változását mutató számértéket, az úgynevezett GDP-deflátort mókolhatták meg – lehet következtetni Mellár Tamás közgazdász, statisztikus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora által laptársunknak, a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunknak, az Mfornak írt cikke alapján.
Fotó: Depositphotos
Mint a szakember írja, az államadósság GDP-hez viszonyított arányszáma 76 százalék körül van, és nehéz lesz ezt a tavaly év végi 73,4 százalékos alá szorítani. Az adósságállományt nem tudják csökkenteni, így majd a nominális GDP-t próbálják növelni. Mellár tájékoztat, a kormány most közzétett Középtávú költségvetési strukturális terv 2024 című, az Európai Uniónak benyújtott dokumentumában az szerepel, hogy az idei esztendőben a GDP-deflátor, azaz az alkotó áruk és szolgáltatások árszínvonal-változását mutató számérték 8 százalék lesz és az adósság/GDP hányados pedig 73,2 százalékra fog csökkenni.
„Miként is jött ki a 8 százalékos nagyságú GDP-deflátor, amikor a fogyasztóiár-index mindössze 3,7 százalék lesz éves szinten, legalábbis a kormány terve szerint?”
– teszi fel a kérdést a szakember. Úgy véli, a közösségi fogyasztás különösen magas, 11,3 százalékos deflátorértéke a kulcs. Ez azt jelenti, hogy a kormányzat által nyújtott szolgáltatások mennyisége és minősége bár igen szerény mértékű, de cserébe mindezt igen drágán számítja meg nekünk az Orbán-adminisztráció. Ám ezzel együtt is a valós deflátoradat 5,63 százalék kellene, hogy legyen – mutat rá Mellár.
A szakértő azt is megjegyzi, jövőre és 2026-ra is elég jelentős eltérést mutat ta fogyasztóiár-index és a GDP-deflátor közti különbség.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
