Donald Trump a Fehér Házban. EPA/JIM LO SCALZO

Trump elnök 27 hónappal ezelőtti hatalomra lépése óta a kormány 30 magas rangú tagjától vált meg.  A legnagyobb német üzleti napilap szerint "még egy vásári lövöldét is profibb módon üzemeltetnek”, és nincsen okunk kételkedni a Handelsblatt értékítéletében.

Mindez azért került reflektorfénybe, mert Trump a hét elején menesztette belbiztonsági miniszterét a kormányzat második legnagyobb minisztériumának (DHS) az éléről, majd kirúgta az Egyesült Államok titkosszolgálatának vezérét. Az elmúlt órákban aztán benyújtotta lemondását a DHS második embere is.  Belső források rendszer-szintű tisztogatásról számolnak be a DHS-nél.  A CNN szerint az Állampolgársági és Bevándorlási Hivatal vezetőjére is hasonló sors vár a közeljövőben.

Szétzilált nemzetbiztonság

A többi, nemzetbiztonság szempontjából kiemelt intézményben is hasonló fejetlenség uralkodik. James Mattis védelmi miniszter tavaly decemberi távozása óta két további Pentagon vezető is vette a kalapját.  Ráadásul maga az új miniszter (Patrick Shanahan), annak helyettese (David Norquist) és a helyettes államtitkárok fele is csupán ügyvezetőként funkcionál.

Trump kormányzatában még a következő pozíciókat töltik be „ügyvezető”, tehát ideiglenes kinevezésű hivatalnokok: a Fehér Ház kabinetfőnöke, a Fehér Ház költségvetési igazgatója, az ENSZ-hez rendelt amerikai nagykövet és a belügyminiszter. Összességében azon 712 kulcsfontosságú pozícióból, ahova az elnök jelöl embert és a szenátus megerősítése szükséges, csupán 429 van jelenleg betöltve.

A DHS és a Pentagon természetesen nincsen egyedül. Az amerikai külügy (State Department) Trump hatalomra lépése óta szintén permanens káoszban van. Januári állapotok szerint a minisztériumban nem volt kinevezett helyettes államtitkári felelőse a Közel-Keletnek, Kelet-Ázsiának, Dél-Ázsiának és a Politikai-Katonai Ügyeknek.  Friss jelentések szerint 38 országban a mai napig nincsen kinevezve amerikai nagykövet.

A semmi ágán ülve

Káncz Csaba

Az „ügyvezetők” természetesen nem igazán autonóm funkcionáriusok, próbálnak Trump minden szavára ugrani, bízva abban, hogy esetleg véglegesítik őket.  Ennél lényegesebb és az amerikai demokrácia állapotára nézve jóval aggasztóbb tény, hogy az „ügyvezetők” nem mennek át szenátusi meghallgatáson.  Tehát nincsen bizottsági meghallgatás, ahol kötelességük megvédeniük az általuk követendő szakpolitikákat.  Ez egyben azt is jelenti, hogy az amerikai kormányzat végrehajtó ága egyre inkább függetlenedik és leválik a törvényhozói ágról, ezzel aláásva a demokratikus számonkérhetőséget.

Nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy Trump ezen felelőtlen személyzeti politikája pont a katonai-biztonságpolitikai ügynökségeket érinti.  Felmerül sajnos a gyanú, hogy a Fehér Ház ura egyszemélyes ellenőrzést akar gyakorolni a kormányzat biztonsági szervei felett.

Ez bizony nem egy, a valóságtól elrugaszkodott gondolatmenet, elég legyen csak a múlt hónap egy fejleményére utalni.  Az elnök ugyanis az 1930-as éveket idézve így fenyegetett egy interjúban:

„Élvezem a támogatását a rendőrségnek, a katonaságnak és ’Trump Motorosainak’ – vagyis a kemény embereknek, akiket igencsak veszélyes lenne egy ponton túl ingerelni”.