Az egyiptomi legfelső közigazgatási bíróság helybenhagyta hétfőn azt a döntést, miszerint érvénytelen az ország vízi határáról Szaúd-Arábiával tavaly kötött egyezmény, amelynek értelmében Kairó átadna két stratégiai fontosságú vörös-tengeri szigetet Rijádnak.

A titkos tárgyalások keretében született, majd a szaúdi király tavaly tavaszi ötnapos kairói látogatása során bejelentett szigetátadási egyezség felháborodást váltott ki az egyiptomi lakosság körében, és két éve nem látott méretű tiltakozó megmozdulásokhoz vezetett a fővárosban, Kairóban és máshol az országban – emberek ezrei követelték “a rendszer megdöntését”. A mostani ítélet tovább növelheti a feszültséget Egyiptom és a sivatagi királyság viszonyában, amely az utóbbi hónapokban már amúgy is fagyossá vált elsősorban a szíriai konfliktussal kapcsolatos nézeteltérések miatt.

Szíria ügye megrontotta a kapcsolatot

Rijádot a szívinfarktus kerülgette, amikor két hónapja El-Sziszi egyiptomi elnök titokban úgy döntött, hogy katonailag Asszad szíriai elnök oldalán avatkozik be a szíriai háborúba. Ennek keretében 18 egyiptomi helikopterpilóta landolt titokban a hamai szíriai légitámaszponton, majd azonnal beült orosz helikopterekbe, hogy bevetésben vegyen részt a szíriai lázadók ellen, hozta nyilvánosságra értesüléseit a titkosszolgálatokkal jó kapcsolatokat ápoló izraeli portál. További feszültségforrás a két ország között, hogy egy hónapja Rijád delegációt küldött Etiópiába, hogy ott a Nílus felső folyására építendő gát építéséről tárgyaljon, amely pedig Kairó szerint veszélyezteti Egyiptom vízellátásának biztonságát. Kairó viszonya a Rijád szövetségeseinek számító Öböl-menti államokkal is megromlott, miután a tavaly december 11-i, kopt templom elleni terrortámadás után az egyiptomi biztonsági szervek Katart is felelőssé tették a robbantásért.

Miközben El-Sziszi kormánya a szíriai elnököt támogató Oroszországhoz közeledik, Rijád a felkelőket támogatja. Bár a szaúdiak az utóbbi években több tízmilliárd dollárrral támogatták Kairót, a két ország között növekvő feszültségek végül oda vezettek, hogy Rijád tavaly szeptemberben felfüggesztette olajszállításait Egyiptomnak. De akkor honnan szerzi be Kairó az olaját? Nos, El Molla energiügyi miniszter azonnal tárgyalásokat kezdett Iránnal, egyben elejtette, hogy Egyiptom csatlakozhat ahhoz az erősödő közel-keleti biztonságpolitikai tengelyhez, amely Iránt, Szíriát, Oroszországot és részben Törökországot foglalják magukban.

Egyiptom örül Trump bejövetelének

Ennek keretében tavaly szeptemberben az egyiptomi és az iráni külügyminiszter tárgyalásokat folytatott New Yorkban és megegyeztek a kétoldalú kapcsolatok erősítésében. Irán aztán közvetítőként segített Kairónak iraki olaj és gáz beszerzésében. Kairó az elmúlt években erős kapcsolatokat épített ki Moszkvával és most reménykedik abban, hogy kitűnő kapcsolatokat építhet ki a bejövő Trump kormányzattal is. Az egyiptomi elnök már meghívást kapott a Fehér Házba és Egyiptom üdvözli Trump elutasítását a Muszlim Testvériség és más dzsihádisták irányába, miközben az iszlám „megreformálására” törekszik.

Kairó Pekinggel is javítja kapcsolatait, már csak megrendült gazdasága miatt is, ezért tavaly decemberben hároméves swap megállapodást kötött a két jegybank 2.6 milliárd dollár értékben. Az egyiptomi jegybank két hónapja jelentette be, hogy 48 százalékkal leértékeli az egyiptomi fontot a dollárhoz képest, majd hagyja lebegni a valutát. A gazdaság erősen függ az idegenforgalmi bevételektől és a külföldi tőkebeáramlástól, ezek azonban a 2011-es megmozdulásokat követő politikai bizonytalanság és a sorozatos terrortámadások miatt jelentősen visszaestek.

Káncz Csaba jegyzete