Áprilisban Robert F. Kennedy Jr. bejelentette, hogy kihívja Biden elnököt a Demokrata Párt elnökjelöltségéért. Kennedy a volt amerikai főügyész, Robert F. Kennedy fia, valamint a szintén meggyilkolt John F. Kennedy elnök unokaöccse. A 69 éves környezetvédelmi ügyvéd a Harvard Egyetemen, a London School of Economicson, és a University of Virginia School of Law-n végzett.
A jelenség
A kampánya bejelentése óta eltelt három hónap alatt Kennedy csaknem 20 százalékos támogatottságot regisztrált a demokrata előválasztók körében, ami mindennél jobban tükrözi Biden elnök népszerűtlenségét és a Kennedy család (klán) hírét. A populista retorikával és a „szabadpiaci abszolutizmussal” főként a kiábrándult szavazókat veszi célba.
Kennedy egy szálka Biden szemében, és noha komoly veszélyt nem jelent az elnök újrajelölésére, sokkal inkább emlékeztet arra, hogy a demokrata szavazók új arcokat akarnak látni.
Kennedy kampánya nem tekinthető baloldalinak és sok olyan személyt vonz, akik a „bal-jobb” szövetséget szorgalmazták a háborús gépezetet elutasító „Rage Against the War Machine” gyűlésen, amelyet februárban Washington D.C.-ben tartottak. A „Rage” tüntetés több résztvevője két hónappal később a texasi Austinban egy Független Nemzeti Kongresszust hívott össze – köztük Dennis Kucinich volt ohiói demokrata kongresszusi képviselő, aki jelenleg Kennedy kampányának elnöke.
Kennedy áltudománya
Kennedy kampányának középpontjában a jobboldali áltudományok népszerűsítése áll a Covid-19 világjárvány kapcsán. A Covid-19 megjelenése előtt 15 évig Kennedy volt az egyik legjelentősebb hirdetője annak az összeesküvés-elméletnek, amely szerint a vakcinák autizmust okoznak. 2015-ben átvette a World Mercury Projectet, egy közegészségügyi érdekképviseleti szervezetet, amelynek célja a neurotoxikus higanynak való kitettség megszüntetése a gyógyászati termékekben és vakcinákban.
Ezt a szervezetet 2018-ban átkeresztelte „Children’s Health Defense”-re. A szervezet vezetésének átvétele óta Kennedy az oltásokkal kapcsolatos félretájékoztatás és az „alternatív gyógyászat” egyik legnagyobb hirdetőjévé vált a világhálón. Szervezete központi szerepet játszott a Covid-19 tudósok – köztük Dr. Peter Hotez – elleni egyre kísértetiesebb fenyegetésekben.
Trump és Kennedy
Kennedy hivatalos bejelentése előtt a CBS vezető politikai riportere, Robert Costa felfedte: a populista jobboldali Steve Bannon a színfalak mögött hónapokon át sürgette Kennedyt, hogy induljon.
Kennedy több interjúban is felidézte a Trumppal folytatott beszélgetéseit, amelyek során sajnálkoztak az állítólagos „oltási sérülések” miatt. Kennedy elismerte, hogy Trump gépén repült, és 2017 elején az akkori elnök rövid időre azt fontolgatta, hogy Kennedyt nevezze ki az „oltás integritási bizottságának” élére.
Az ukrajnai beavatkozás ellen
A Republikánus Párt egyes részeivel együtt Kennedy kritikus kijelentéseket tesz az Oroszország elleni háborúval kapcsolatban, kiemelve, hogy a háborút a NATO határának Oroszországig történő kiterjesztése és 2014-ben a választott ukrajnai kormány megdöntése szította. Csakúgy, mint Trump, Kennedy is azt ígéri, hogy megválasztása esetén „az első napon” véget vet az ukrajnai háborúnak.
Kennedy így követi saját apja háborúellenes hagyományát is, aki élesen ellenezte a vietnami beavatkozást. Mivel azonban az ukrajnai politikát ma főként a republikánusok tábora kritizálja, Kennedy hozzáállása nem szerez barátokat a Demokrata Pártban.
Akárcsak Trump, ő is ragaszkodik ahhoz, hogy az USA elsődleges célpontjának Kínának kell lennie, nem pedig Oroszországnak. „Az oroszok Kínával való szövetségre szorítása, ahogy Henry Kissinger mondta, a lehető legrosszabb eredmény az USA nemzetbiztonsága szempontjából” – tette hozzá.
Elképesztő népszerűség
Így, vagy úgy, Kennedy mára magas népszerűségi indexekkel lepi meg a megfigyelőket. A The Economist magazin két héttel ezelőtti közvélemény-kutatásában senki más jelölt nem kapott akkora tetszési indexet, mint Kennedy, simán lelépve mind Bident, mind Trumpot. A megkérdezettek 49 százaléka pozitívan, 30 százaléka negatívan értékelte – ami 19 százalékpontos pozitív egyetértési arányt jelent.
Bár Bident és Trumpot is pozitívnak ítéli meg a megkérdezettek 44 százaléka, összességében azonban Biden 9 százalékpontos negatív értéken áll, Trump mínusz értéke pedig 10 százalékpont.
Kennedy jó teljesítményében valószínűleg az a döntő tényező, hogy sok republikánus is kedvezően ítéli meg. A „Rolling Stone” amerikai magazin beszámolója szerint Kennedy „Heal The Divide” nevű kampányszervezetét részben Trump támogatói finanszírozzák.
Ez azonban nem használ neki a párton belüli előválasztásokon. A közvélemény-kutatások átlagában Kennedy bő 14 százalékot kap, Biden viszont 64 százalékot. Az elnököt valószínűleg alig több mint egy év múlva újra jelölik. Ekkor azonban még elképzelhető lenne az a forgatókönyv, hogy Kennedy független jelöltként indulna a versenybe. Nehéz megítélni, melyik párttól lopna több szavazatot.
Érdemes egy további pillantást vetni Kennedy népszerűségének lehetséges okaira. Fontos tényező, hogy még soha nem töltött be politikai tisztséget. Ami egykor hátrányt jelentett, azt ma már sokan előnynek tekintik, legalábbis a pályamódosító Trump sikere óta. A remények szerint ő is lecsapolná a „washingtoni mocsarat”, ahogy maga Trump fogalmazott.
Vad elméletek
Tekintettel azonban arra, hogy Kennedy milyen elképesztő politikai álláspontokat foglalt el az elmúlt években, sikere meglehetősen nyugtalanító. Támogatója például a „Great Reset” elméletnek, amely azt állítja, hogy a davosi Világgazdasági Fórum által vezetett „globális pénzügyi elit” azért szervezte vagy okozta a koronavírus-járványt, hogy átvegye a globális irányítást a lakosság felett.
Kennedy azt a vad elméletet is terjeszti, miszerint Bill Gates a Covid-19 elleni oltással akart egy chipet beültetni az emberiségbe, amivel bármikor mindenkit meg lehet találni. Az ilyen chipekkel a hitelkártyákhoz való hozzáférés is blokkolható, ami azt jelenti, hogy aki nem tartja be, az többé nem fér hozzá pénzügyeihez és éhezni kényszerül.
Természetesen a zsidókat sem hagyja ki az ideológiai bakugrásaiból. Tavaly januárban Kennedy egy washingtoni tüntetésen azt állította, hogy az amerikaiaknak kevesebb szabadságuk volt a Covid-járvány idején, mint a „zsidóknak a Harmadik Birodalomban”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
A magyar külügy vezetője a hétfői ENSZ-közgyűlésre készülve mondta ezt el. 
