|
| EPA/OLIVIER DOULIERY |
Bár a magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok továbbra is feszültek, mindkét ország belpolitikájában és közállapotaiban olyan markáns szürreális folyamatok zajlanak le, ami előbb vagy utóbb meg kell hozza az áttörést a két büszke politikai vezető viszonyában. Történt pedig, hogy az amerikai egészségügyi hatóság betiltotta olyan kifejezések használatát hivatalos dokumentumaiban, mint például a „tényeken alapuló”, avagy „tudományosan megalapozott”. Washington ezzel az áttöréssel három év késéssel követi a hazai EMMI-t, amely már régen a tényeken túllépő dimenzióba lépett és betiltotta olyan kellemetlen kifejezések használatát, mint „szegény, szegénység, mélyszegénység, avagy gyermekszegénység”.
Sötétben bujkáló
Míg a hazai kormányzási és jogállami rendellenességeket egy külső ellenség, egy 87 éves magyar-amerikai spekuláns rémképe kell, hogy elleplezzen, addig Washingtonban a kormányzati lebénulást egy Kína-elleni hadjáratnak kell elfednie. Számos belső forrás szerint Trump ma jelenti be egy kulcsfontosságú beszédében, hogy Kína „gazdasági agressziót” követ el azon törekvésében, hogy „aláássa a nemzetközi rendet”. Ezek a vádak egyben startlövésnek számítanak a Kína elleni gazdasági büntetőintézkedések egy egész sorának bevezetéséhez.
Trump mai beszéde egyébként az USA új Nemzetbiztonsági Stratégiájának bemutatását célozza. A stratégia az elnök világképét tükrözi vissza, amely szerint a világban riválisok hada harcol egymással életre-halálra és ahol biztonsági szövetségeknek, békeszerződéseknek, vagy bármilyen más nemzetközi megállapodásnak csak akkor van értelme, ha az hasznot hoz az amerikai fegyver- és feldolgozó iparnak. A stratégia hűen tükrözi hát az Amerika Mindenekelőtt (America First) doktrínát, amely szerint a nemzetek állandó versenyben állnak egymással és Washingtonnak minden fronton harcolnia kell, hogy megvédje érdekeit és szuverenitását akár baráttól, akár ellenségtől.
A Republikánusok fausti paktuma
Trump harcias beszéde próbálja egyben elterelni a figyelmet a komoly belpolitikai vereségről, amely során a múlt héten a republikánus szenátusi jelölt elbukott a kőkonzervatív Alabamában. Roy Moore veresége érzékenyen érinti Trumpot és a Steve Bannon, valamint Sebastian Gorka által vezetett fehér nacionalista mozgalmat. Nem véletlen hát, hogy a Republikánus Párt vezetése (Mitch McConnell és Paul Ryan) ujjong a nacionalisták veresége láttán és próbálják Bannont egy alkoholista vesztesnek kikiáltani.
Eddig úgy tűnhet, hogy a Republikánusok fausti paktuma Trumppal egész jól kifizetődött. Trump megnyerte nekik az esélytelennek tűnő elnökválasztást, a hatalomba érve folytathatták deregulációs törekvéseiket és átvitték a gazdagokat előnybe részesítő adóreformjukat. Ezért látszólag csak annyit kellett tenniük, hogy befogják a szemüket és fülüket, amint Trump naponta törli bele a cipőjét Twitter-üzeneteiben a nőkbe, avagy a nemzetközi partnerekbe.
Hanyattesés jöhet jövőre
|
| Káncz Csaba |
De a Republikánusok politikai horizontján komoly viharfelhők gyülekeznek. A hatalmi harc még nem ért véget a pártban - Bannon bár most vereséget szenvedett, de olyan milliárdos mogulok, mint Sheldon Adelson és Robert Mercer még mindig támogatják. Az adóreform is bomlasztja a konzervatív egységet, hiszen megsért olyan alapelvet, amely szerint nem szabadna növelni az államadósságot.
Márpedig 2018 november 6-án kulcsfontosságú választások jönnek, ahol például a képviselőház összes helyét újraválasszák, ahogyan a szenátusi helyek harmadát is. A republikánusok az utóbbi hónapokban dermedten figyelhették, hogy a demokraták a várakozásoknál sokkal jobban szerepeltek New Jersey-ban, Virginiában és most Alabamában, mivel sikeresen tudtak mozgósítani a nők, az afro-amerikaiak és a fiatalok körében. Ezzel párhuzamosan Trump támogatottsága már május óta 40 százalék alatt tanyázik és az alabamai vereség egyenesen egy új mélypontra lökte azt. A Republikánusoknál tehát megszólalt a vészcsengő és ezért Trump ma a nemzetközi eszkaláció eszközével élve próbálja magához ragadni a kezdeményezést.
Káncz Csaba jegyzete
A francia szélsőjobboldali vezető, Marine Le Pen vasárnap kijelentette, hogy békés eszközökkel fog harcolni az ellene kiszabott ötéves közhivatal-viselési tilalom ellen, és inspirációként az amerikai polgárjogi harcos példáját követi. 
