A megválasztott amerikai elnök beígért vámháborúja világszerte komoly hullámokat kelt. A vezető osztrák Der Standard így érvel: „Ahogy Paul Krugman sztárközgazdász és rovatvezető írta a New York Timesban, az amerikai kormány alapvetően annyi vámot vethet ki, amennyit csak akar, de bármikor kivételt is tehet. Trump ezt arra fogja használni, hogy a szövetségeseket megjutalmazza, az ellenségeket pedig megbüntesse – írja Krugman, hozzátéve, hogy elnökként gyakran megmutatta, hogy más intézkedésekkel is kész erre.
Az osztrák lap szerint ez a fajta „cimborakapitalizmus”, amelyben a hatalom közelsége fontosabb a vállalatok számára, mint az innovatív termékek és a jó menedzsment, hamarosan Oroszországhoz hasonlóvá tenné az Egyesült Államokat, és hosszú távon veszélyeztetné a jólétét. Ez sem lenne jó hír Európa számára”.
Mit üzen Trump első elnöksége?
Első hivatali idejének vége felé Trump büntetővámokkal fenyegette meg az EU-t. Az akkori bizottsági elnök, Jean-Claude Juncker ezért azonnal megígérte az amerikai elnöknek, hogy az EU nagy mennyiségben fog amerikai szójababot és cseppfolyósított gázt importálni.
Ennek eredményeként Trump lemondott a vámokról, és győzelmet hirdetett az Európa elleni kereskedelmi háborúban. Arról azonban nem beszélt, hogy Juncker nem is tudta volna teljesíteni az ígéretét, mivel nem rendelkezett volna az ehhez szükséges hatáskörrel.
Trump első hivatali idejében azt is nagy hévvel megígérte, hogy alapvetően átdolgozza az USA, Kanada és Mexikó között fennálló szabadkereskedelmi megállapodást. Az akkori mezőgazdasági minisztere, Sonny Perdue és az akkori kereskedelmi minisztere, Wilbur Ross azonban világossá tette számára, hogy ez milyen konkrét következményekkel járna az amerikai gazdaságra nézve.
Trump ennek következtében gyorsan felülvizsgálta céljait. A NAFTA-ról USMCA-ra történő névváltoztatástól eltekintve nagyjából minden maradt a régiben.
Trump saját céljaira alakította át Theodore Roosevelt amerikai elnök legendás mottóját. A „Ha tárgyalni mész, beszélj halkan, de vigyél magaddal egy nagy botot” helyett ez most a következő: „Beszélj hangosan, és lengesd be a büntetővámokat”. A megválasztott elnök már több alkalommal kijelentette, hogy a „vámok” a kedvenc szava.
Fotó: MTI/AP/Getty Images pool/Brandon Bell
Még mielőtt hivatalba lépett volna, máris 25 százalékos általános büntetővámokat jelentett be legfontosabb kereskedelmi partnerei, Kanada és Mexikó ellen. A Kínából származó importot a meglévő büntetővámokon felül további 10 százalékkal kívánja megterhelni.
Először is a triviális kérdés: dönthet-e egyáltalán Trump saját hatáskörben ezekről a vámokról? A válasz alapvetően igen, mert a „Nemzetközi Gazdasági Szükséghatalmi Törvény”, egy 1970-es évekből származó törvény, nagyrészt önkényes jogköröket ad az elnöknek vámügyekben.
Trumpnak ambiciózus gazdasági céljai vannak
Kanada és Mexikó esetében azonban kérdéses, hogy Trump nem lenne-e szerződésszegő, hiszen saját kezűleg írta alá ezt a 2026-ig érvényes megállapodást. A megválasztott elnök azonban köztudottan nem igazán törődik a jogi finomságokkal, így az Egyesült Államok–Mexikó-Kanada Megállapodás (USMCA) valószínűleg nem fogja megállítani.
Trumpnak – és pénzügyminiszter-jelöltjének, Scott Bessentnek – azonban nagy gazdasági ambíciói is vannak. Célja a „3-3-3 Menetrend”, azaz a bruttó hazai termék (GDP) háromszázalékos növekedése, további napi hárommillió hordó olaj kitermelése a hazai földből, valamint az éves államháztartási hiánynak a GDP három százalékára való csökkentése. Kérdéses, hogy ezeket a célokat el lehet-e érni az ország két legfontosabb kereskedelmi partnerének megsértésével.
Márpedig Mexikó mára az USA legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált. Tavaly mintegy 800 milliárd dollár értékű áru lépte át a két ország határát. Csak az amerikai autóipar 70 milliárd értékben importált alkatrészeket Mexikóból.
Nagyon nehéz elképzelni, hogyan tudna ez a szektor megbirkózni egy 25 százalékos büntetővámmal. Nem véletlen tehát, hogy a Ford Motor és a General Motors részvényei azonnal zuhantak Trump bejelentése után.
Az USA a zöldségfélék mintegy felét Mexikóból és Kanadából importálja. A bejelentett büntetővámok az amerikai munkaerőpiacot is keményen sújtanák. Marcelo Ebrard, Mexikó gazdasági minisztere 400 ezer munkahely megsemmisülésére figyelmeztet az USA-ban.
Sok minden utal tehát arra, hogy Trump blöfföl. Nem sokkal a büntetővámok bejelentése után telefonon beszélt Claudia Sheinbaummal, Mexikó újonnan megválasztott elnökével. Ezután bejelentette, hogy a beszélgetés „csodálatos” volt.
Kanada és az Egyesült Államok július óta folytatott intenzív tárgyalásokat. 
