|
| A Függetlenség tere fölött átívelő hídon Kijev belvárosában. (Kép forrása: MTI/EPA/Szerhíj Dolzsenko) |
Ukrajna az utóbbi időben kiesett érdeklődési körünkből, holott az elmúlt hetekben jelentősen szaporodtak a fegyveres összetűzések a Donbassz térségében. Mindez összefüggésben lehet a várható Trump-Putyin politikai közeledéssel és egyes megfigyelők szerint mind a Kreml, mind Kijev tesztelni akarja a Nyugat elkötelezettségét Ukrajna irányába. A legforróbb terület Adviijevka körzete (Donyeck repterétől északra), de jelentős tűzerővel lövik egymást a felek Mariupol környékén is. Elterjedt régi–új taktika „a harccal való felderítés” széleskörű alkalmazása mindkét oldalon, itt az áldozatok zömmel civilek. Mindkét fél egyben erősíti a diverzáns és szabotázs tevékenységét és félő, hogy az akciók a hátországok mélységében megszaporodhatnak.
Jégkorszak Trump és Kijev között
Porosenkó ukrán elnöknek nincsen nagyon ellenére a konfliktus fellobbanása, hiszen ezzel takarózhat, ha a gazdasági és szociális javulás hiányát kérik számon rajta. Amikor 2014 májusában államfővé választották, azt ígérte, egy héten belül elhallgatnak a fegyverek. Nem történt meg, sőt súlyosbodott a válság, de őt ez mégsem zavarja abban, hogy édességipari birodalma az agresszornak nevezett Oroszországgal üzleteljen.
De a háborús háttér rossz ajánlólevél az ország eurointegrációs törekvéseihez.Kijev elkaszálta magát Trumpnál azzal, hogy Ukrajna amerikai nagykövetségének dolgozói együttműködtek a demokrata párt egyik tanácsadójával és több újságíróval, hogy felderítsék Trump és korábbi kampánymenedzsere, Paul Manafort orosz kötődéseit. Porosenkó elnök próbálná menteni a menthetőt, de Trump elnök csapata azóta nem hajlandó szóba állni az ukrán kormány képviselőivel.
Az ukránok egy képviselőkből álló delegációt is küldtek az Egyesült Államokba, hogy kibéküljenek Trump csapatával, akik viszont "nem tudták" a találkozót beilleszteni a napirendjükbe. Washingtonnal ellentétben London továbbra is határozottan kiáll Kijev mellett. Michael Fallon védelmi miniszter két hete látogatott Ukrajnába, további brit katonai tréningeket felajánlva. Azt is bejelentette, hogy brit hadihajót küldenek a nyáron odesszai látogatásra, 2008 óta ez lesz az első alkalom az ilyen erődemonstrációra. Ukrajna számára nagy kérdés, hogy az idén esedékes német és francia elnökválasztás milyen eredményt hoz, hiszen a normandiai négyek két meghatározó szereplőjéről van szó, akiken nagyon sok múlhat a kelet-ukrajnai helyzet – és általában Kijev jövője – szempontjából.
|
| Káncz Csaba |
Padlóra kerültek Varsó és Kijev kapcsolatai
Közben Varsó és Kijev kapcsolata tovább romlik, holott az elmúlt években éppen a lengyelek álltak ki a legvehemensebben Ukrajna euróatlanti integrációjáért. A két ország kapcsolata rendkívül terhelt maradt az elmúlt évszázadból és a történelmi sebek sajnos föltépődtek. Ukrán nacionalisták, az Ukrán Felkelő Hadsereg fegyveresei 1943 és 1945 között mintegy 100 ezer lengyelt mészároltak le Volhíniában, a mai nyugat-ukrajnai Volinyi területen.
A náci- és szovjetellenes lengyel Honi Hadsereg partizánjai megtorló akcióiban pedig hozzávetőleg 20 ezer ukrán vesztette életét. A 2014-es Majdan-téri forradalom után az ukránok történelmi hősöket kerestek maguknak és elkezdték éltetni a mészárlás akkori felelősét, Stepán Banderát.
Idén szilveszterkor, Bandera születésnapján például ukránok ezrei vonultak fel a városokban, és csupán Kijevben kétezren éltették azt az embert, aki a lengyelek szemében egyszerűen tömeggyilkos.
A lengyelek válaszul filmet rendeztek az ukrán mészárlásokról. Az adok-kapok odáig fajult, hogy Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter a minap leszögezte, hogy ha az ukrán fél hivatalosan megünnepli Bandera serege megalapításának 75-ik évfordulóját, az véget vet a két nép kiegyezésének.
Káncz Csaba jegyzete
Visszaestünk. 
