Trump megválasztásától várják az új világrendet az európai szélsőségesek

Donald Trump. (Kép forrása: EPA,ALBIN LOHR-JONES)

Párhuzamos politikai folyamatok zajlódnak le az Atlanti-óceán két partján, ahol kritikusaik szerint a lefáradt washingtoni és brüsszeli elit kezéből folyamatosan csúszik ki az ellenőrzés. Ennek jegyében Koblenzben tartott hétvégi tanácskozásukon az eurószkeptikus, bevándorlásellenes és nacionalista Európa vezetőjeként lépett fel kilenc jobboldali-populista párt első embere. Igazából egy évindító zajlott, miután idén egy sor választás következik Európában, amelyek átalakíthatják a világ politikai térképét.

Le Pen szerint új világ születik

Kiemelt jelentőséget adott az eseménynek, hogy első ízben szerepelt együtt Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője és a Frauke Petry, a német AfD főnökasszonya. A „Szabadságot Európának” című rendezvényen a felszólalók nem győzték pocskondiázni az EU-t. Le Pen többek között zsarnoksággal vádolta meg Junckert, az Európai Bizottság vezetőjét és tomboló tapsot kapott. Az első „igazi csapást" az EU-ból való kilépést eldöntő tavaly júniusi brit referendum mérte „a régi rendre", s ezt szorosan követte Trump megválasztása – fejtette ki Le Pen. Az új amerikai elnök „nem fog támogatni egy elnyomó rendszert" Európában – vélekedett. Egy világ letűnésének és egy másik születésének a tanúi vagyunk. A nemzetállamok visszatérésének idejét éljük - zárta beszédét.

Geert Wilders, a PVV vezetője szerint Európa „hazafias tavasz” előtt áll, amellyel a hazájában március 15-én esedékes parlamenti választásra utalt. A Trump-stábhoz hasonló hozzáállással a szervezők úgy döntöttek, hogy nem engedik tudósítani az eseményről a fősodratú német média krémjét, az ARD és a ZDF televíziót, a Spiegelt, a Frankfurter Allgemeine Zeitungot, a Handelsblattot és a Compactot.

Trump segíthet a tabuk szétzúzásában

A mérsékelten konzervatív Frakfurter Allgemeine Zeitung szerint a kérdés Európában az, hogy Trump bevonulása a Fehér Házba egyesíti-e a széttagolt földrészt, vagy azoknak ad lendületet, akik minden baj megoldását a nemzeti külön útban látják? De ki gondolja, hogy a soron következő választásokon fel lehet tartóztatni azokat, akik mindent leegyszerűsítenek, csábítanak és uszítanak? A vezető lap szerint az egész világon nehéz és bizonytalan idők jönnek.

Káncz Csaba

Mindenesetre a friss felmérések szerint Trump sikere hátszelet biztosít kontinensünkön az eurószkeptikus erőknek. Franciaországban Le Pen 25-26 százalékon áll, míg François Fillon mérsékelt konzervatív ellenfele 23-25 százalékon. Holott decemberben Fillon még 3 ponttal vezetett Le Pen előtt. Hollandiában Geert Wilders pártja 29-33 százalékon áll, míg a kormányzó VVD párt csupán 23-27 százalékon.

Németországban a bevándorlás-ellenes AfD párt a harmadik legnagyobb erő lett, jelenleg 15 százalékos támogatottsággal bír. A szeptember 24-i parlamenti választásokon első alkalommal nyerhet képviselői helyeket a Bundestagban. A hagyományos elit érzéketlenségére jó példa, hogy egy éve a német alkancellár, Sigmar Gabriel még az elhárítással akarta megfigyeltetni az AfD-t amikor az a kormányzat nyitott kapuk politikája ellen protestált.

A sváci Weltwoche főszerkesztője jól megragadja azt, hogy mi ad fűtőanyagot ezeknek a politikai mozgalmaknak: Az elmúlt évek tabui mára a napirend élére kerültek, úgymint illegális bevándorlás, radikális iszlám, a nyitott határok értelmetlensége, az EU működésképtelensége, az emberek szabad áramlása, a törvényesség és rend fontossága. A politikusok korábban nem akartak ezzel foglalkozni, a választók többsége pedig ezt gyökeresen másképp gondolta.

Káncz Csaba jegyzete