Magyarország 2024-ig biztosan teljesíti a két százalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást érintő vállalását. A haderőfejlesztési program tekintetében ez már korábban sikerülni fog - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a kétnapos NATO-csúcstalálkozót követően az MTI tudósítása szerint.
Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország kész megvitatni azt az amerikai javaslatot, hogy a 2 százalékos GDP-arányos védelmi ráfordítást az eredetileg kitűzött határidőnél korábban érjük el.
Hol tartunk? Fel kell kötni a gatyát a 2 százalékhoz
Ha teljesíteni akarunk, nagyon össze kell kapnunk magunkat. A NATO friss adatai szerint a 2 százalékos szintet 2017-ben az USA-n kívül csak Görögország, az Egyesült Királyság, Észtország és hajszál híján Lengyelország érte el. Térségünk országai közül Románia, Lettország és Litvánia is közelíti a 2 százalékot.
|
| Forrás: NATO. A 2017-es adatok becslésen alapulnak. 2010-es árfolyamon számolva. |
Mi épphogy a GDP 1 százaléka fölött költünk honvédelemre. Nálunk csak Csehország, Szlovénia, Spanyolország, Belgium és Luxemburg hozott gyengébb számokat a NATO friss statisztikái szerint. Ez azt jelenti, hogy a NATO elvárásaihoz meg kell duplázni a kiadásokat - ráadásul növekvő GDP mellett ez nominálisan a duplánál nagyobb összeget jelent. Az ideihez képest 73 milliárd forinttal, 18 százalékkal emeli a kormány a honvédelmi kiadásokat a 2019-es költségvetés tervezete szerint - ezzel a GDP 1,17 százalékát érhetik el a kiadások.
Ha a következő években ezt az évi 18 százalékos emelést folytatja a kormány, és közben a GDP az általa a konvergenciaprogramban felvázolt 4 százalék fölötti tempóban bővül évente (amit azért erős kétségek öveznek), akkor biztosan nem teljesül 2024-re a 2 százalékos GDP-arányos cél. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező években a mostaninál nagyobb, inkább 25 százalék körüli mértékben kell növelnie a honvédelmi kiadásokat a kormánynak évente. (Persze ha a gazdasági növekedés messze elmarad a kormány által felvázolt 4 százalék fölötti szintektől a következő években, akkor elegendő lehet a honvédelmi kiadásokat 18 százalékot alig meghaladó mértékben emelni.)
Németh Szilárdnál csak Donald Trump mer nagyobbat mondani
Donald Trump ráadásul nem is állna meg 2 százaléknál: rögtön a GDP 4 százalékára emelné a védelmi kiadásokat a NATO-tagállamokban. Szijjártó szerint ez a felvetés Magyarország szempontjából egyelőre nem reális. Azt mondta: először az eredeti megállapodás alapján kitűzött két százalékos ráfordítási arányt kívánjuk elérni. Csak azután érdemes azon gondolkodni, hogy onnan milyen lépés indokolt vagy lehetséges a hozzájárulás növelése érdekében - tette hozzá.
Érdekesség. hogy a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára nemrég szintén elég nagy számot mondott be, aminek realitása Szijjártó Péter kijelentései tükrében még a korábbiaknál is jobban megkérdőjelezhető. Németh Szilárd úgy nyilatkozott:"Ugyanakkor a mi célunk nem csupán ennyi, hanem az, hogy a térség legerősebb hadseregével rendelkezzünk erkölcsi, szellemi, fizikai felkészültséget tekintve egyaránt. Ehhez viszont, ha kell, akár a GDP három százalékát is biztosítjuk."
Szijjártó Péter szavai alapján nagyon úgy tűnik, hogy Németh Szilárd már bőven a 2024 utáni idők megtervezésével foglalkozik.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 0,12 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
