Trumpnak igaza van? Számos módszerrel lehet csalni a választásokon
Donald Trump hónapok óta állítja, hogy csalnak az amerikai választásokon, igaz, arról az előválasztásról is ezt mondta, amelyet aztán ő nyert meg – írja a német N-tv.de. Igaz, nem a hatóságokat vádolta ezzel, hanem az egyes választókat. Szerinte pédául sok, már elhunyt polgár nevében mennek el választani, és sok illegális bevándorló is szavaz.
Justin Levitt alkotmányjogász kutatásában a 2000-től 2014-ig terjedő évekre csupán 31 olyan voksot talált, ami választási csalásnak minősíthető, méghozzá egymilliárd leadott szavazatból. Ennek alapján a jelenség nagyon nem tűnik általánosnak.
Úri körzetátszabászat
A szabályok szerint a szövetségi államok tíz évente átszabják a választókerületeket, elvileg azért, hogy a bekövetkezett demográfiai változásokhoz igazítsák azokat. A cikk szerint ennek ellenére sokszor a pártérdekek szerint módosítják azokat. (Magyarországon ellenben soha sem fordulhat elő, hogy a politikusok a saját önkényük szerint szabdalják újra a kerületeket? – a szerk.)
A cikk szerint ezt azonban a republikánusok és a demokraták egyformán elkövetik, ráadásul már a 19. század eleje óta. A jelenlegi választókerületeket egyébként főleg a republikánusok alakították ki 2009-2010.ben, egy nagy, átfogó reformmal. (Azaz Trump pártja.)
Lyukkártyák és Bush
Emlékeztetnek a 2000-es választásra, amelynek kimenetelét George W. Bush számára Florida döntötte el, de csak az után, hogy a szavazatokat egyes választókerületekben többször újraszámlálták.
A nagyon szoros eredményen kívül ennek az is volt az oka, hogy a szavazáshoz használt lyukkártyák rosszul voltak tervezve, és sok szavazatot nehéz volt értelmezni. Ám az újraszámlálást nem minden körzetben fejezték be, végül az USA legfelsőbb bírósága mégis elfogadta Bush győzelmét.
Jól összekutyulni számítógéppel lehet
Az eset után megszüntették a lyukkártyás rendszert, ma elektronikus szavazógépeket használnak, ám ezekkel is bajok vannak, 43 államban életkoruk meghaladja a tíz évet. Egyes esetekben állítólag előfordult, hogy a választó megnyomta az érintőképernyőn az egyik jelölt nevét, de a másik jelöltre ment a szavazat. Pár évvel ezelőtt egy informatikai tudós diákjaival sikeresen meg is hekkelte a rendszert.
Az interneten keresztül történő szavazás már 30 szövetségi államban lehetséges, főleg külföldön élő állampolgárok, a tengeren túlon szolgáló katonák esetében. Egyelőre azonban a szakértők nem tekintik teljesen biztonságosnak a rendszert.
Kennedy beszólt
Robert F. Kennedy Jr., a volt elnök unokaöccse állítása szerint 2004-ben szervezetten csaltak a választáson, és 80 ezer szavazatot, amelyeket John Kerry-re adtak le, George W. Bush-nak számoltak az elektronikus rendszer segítségével. Enélkül Kerry győzött volna.
Miután az USA-ban nincs központi nyilvántartás és személyi igazolvány, a választóknak regisztrálniuk kell magukat. Azután sok választó akkor is a névjegyzékben marad, ha már nem kellene. A két nagy párt gyakran vitatkozik erről, időnként megtisztítják a névjegyzékeket, nem egyszer találnak benne halottakat, duplán regisztrált személyeket.
Elektora válogatja
Máskor az a vád merül fel, hogy ilyenkor olyanokat is törölnek, például kisebbségek tagjait, akiket nem kéne. Azután a szegény környékeken kevés a szavazóhelyiség, és órákig is sorba kell állni (ők többnyire demokrata választók), a gazdagabb helyeken pár perc alatt végezni lehet (főleg republikánus választók laknak ott).
Köztudomású, hogy az elnököt nem közvetlenül, hanem elektorokon keresztül választják. A rendszer azonban olyan, hogy a sűrűn lakott államokban sok, a ritkán lakott helyeken kevesebb választópolgárra jut egy elektor. Így a ritkán lakott helyeken a szavazatok súlya többszöröse lehet a népesebb államokénak. (A cikk példája szerint: Wyoming 135 ezer, Kaliforniában 411 ezer választó jut egy elektorra.)
50 millió potenciális balos szavazó?
A német Heise.de egy amerikai oldal nyomán kilenc módszert szedett össze, amelyekkel az amerikai választást manipulálni lehet. Az első szerint 50 millió, főleg fiatal, szegény és színes bőrű választó van az országban, akik nincsenek is választóként regisztrálva. Ha ők is választanának, vélhetően a „progresszív” (haladó, nem konzervatív) erőkre voksolnának.
Kifogásolják, hogy a választás munkanapon történik, szintén emlegetik a választókörzetek átszabását („gerrymandering”), és azt, hogy a büntetett előéletű személyek nem választhatnak. Ez utóbbi 6,1 millió embert érint, közülük 2,2 millió afroamerikai. Egyes államokban, mint Florida, a választók több mint ötödét zárják ki ezzel.
De kié a valódi hatalom?
A republikánusokat itt is azzal vádolják, hogy szisztematikusan kizárják a választásokból a szegényeket, afroamerikaiakat, latin-amerikaiakat és ázsiaiakat, akik az ellenfél demokraták potenciális szavazói. Ez állítólag mintegy hatmillió embert érinthet.
Itt azonban tovább mennek a választásoknál, hiszen az USA-ban a hatalom távolról sem csak az elnök kezében van. A szenátusban még inkább torz a rendszer, mint az elektorok körében. Wyoming 582 ezer lakosa ugyanúgy két szenátort küld a testületbe, mint Kalifornia a maga 38 millió lakosával.
Fontos hatalmi centrumnak tartják a Federal Reserve-öt (Fed), amelyet nem választ senki. (Héttagú vezetésének tagjait az elnök 14 évre nevezi ki.) Azt mondják, az amerikai gazdaság egy autó két pár gáz- és fékpedállal, a egyik párat a Kongresszus, a másikat viszont valójában a Fed nyomja. Az igazi hatalom azonban sokak szerint a nagy amerikai konszernek, óriásvállalatok kezében van.
