Macedónia az első helyen végzett, a harmadik helyre Ciprus került 127 százalékos kihasználtsággal, majd Belgium 119-cel és Franciaország 117-tel. Túlzsúfoltság tizenhárom vizsgált országban volt tapasztalható. A legjobb arány San Marinóban, Andorrában és Monacóban mutatkozott, ahol a börtönök háromnegyede-kétharmada kihasználatlan. Európa-szinten így a büntetés-végrehajtási intézetek 27,7 százaléka számított túlzsúfoltnak. Magyarországon százezer lakosra 184,8 rab jut.
Kis helyen, kevésből
A legkisebb cellákat Szlovéniában találjuk, itt 1,3 négyzetméter jut egy rabra, ezt követte Észtország, Lengyelország és Macedónia a maga 3 négyzetméterével. Ehhez képest Magyarországon szinte luxus, 3,6 négyzetméter jut egyetlen rabra. Az ellátás tekintetében nem élnek fényűző életet a börtönben, Európában az átlag 109 euró volt naponta az ellátmányra. Ez ugyanakkor csalóka, Moldovában ugyanis mindössze napi 6 euró jut kosztra, míg Németországban nagyjából 131 euró, Norvégiában 344 euró, San Marinóban pedig 708 euró jutott. A magyarországi adat 38,4 euró.
Átlagosan a fogvatartottak 21,2 százaléka volt külföldi állampolgár. A külföldiek legmagasabb arányát, 93,8 százalékot San Marinóban jegyezték fel, a legkevesebb külföldi pedig Monacóban raboskodott, ahol a foglyok mindegyike monacói állampolgár volt. A női rabok aránya átlagosan 5,5 százalék volt. A vizsgált időszakban az elítéltek 18,9 százaléka lopás miatt ült börtönben, ezt a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények követték 17,5 százalékkal, illetve a rablás 12,6-tal és az emberölés 12,1-gyel. A büntetések átlagos hossza 8,5 hónap volt.
A lakosság nagy része a „vörös zónában” maradhat. 
