Az Egyesült Államok stratégiája megváltozott az évek során a vámpolitikáját illetően Kína irányába. A kétoldalú kereskedelmi hiány csökkentése helyett napjainkra a kínai ipar fejlődésének korlátozása a vált a fő cél. Az amerikai intézkedések megpróbálják hátráltatni Peking „Made in China 2025” technológiai fejlesztési programját - Bloomberg által közölt kutatás szerint az amerikai lépések a 70 százaléka ezt a kínai programot érintik.

Behatolás a Szilícium-völgybe

A Fehér Ház egy irodája által kedden közzétett jelentés felvázolja a Kína elleni gazdasági háború mozgatórugóit. A jelentés amerikai kulcstechnológiák megszerzésével vádolja Pekinget és azon kiemelkedő csúcstechnológiák elhappolásával, amelyek a jövőben a gazdasági növekedés forrásai lesznek, egyben a védelmi ipar előnyét garantálják. A jelentés kiemeli a kínai internetes Baidu nevű céget, amely egy Mélytanulási Intézetet állított föl a Szilícium-völgyben, hogy így tudjon versenyezni a Google, az Apple és a Facebook cégekkel a mesterséges intelligencia területén dolgozó tehetségekért.

Káncz Csaba

Az anyag azzal vádolja a kínai hatóságokat, hogy informátorokat helyeznek el az amerikai egyetemekre és más innovációs centrumokba. Ahogyan arról már három hete beszámoltunk, az FBI szerint Kína egyetemista és kutató ügynökei behatoltak a „naív” amerikai egyetemekre és a kutatási eredmények ellopása nemcsak a kormányzatot, hanem a teljes amerikai népet fenyegeti. Az elmúlt hónapokban az amerikai nemzetbiztonsági tisztek és katonai dokumentumok is azzal érveltek, hogy a több, mint 2 milliós kínai kolónia az USÁ-ban – beleértve a 350 000 ott tanuló kínai diák – gyakorlatilag ’ötödik hadoszlopként’ szolgálnak a pekingi kormány számára.

A liberálisnak tekinthető New York Times kedden teret engedett egy éles hangú vélemény-cikknek. Eszerint hatalmas hiba volt, hogy Kínát felvették a Kereskedelmi Világszervezetbe, abban a reményben, hogy a növekvő és gazdagodó, a világgazdasággal kapcsolatba kerülő kínai középosztály majd felemeli a hangját, és demokratizálni fogja Kínát. Ennek az ellenkezője történt. Kína gazdagodása részben a nyugati szellemi tulajdon ellopásából keletkezett, és az ország az internet korszakának olyan diktatúrájává fejlődik, amely továbbra is megtagadja a kölcsönösséget a befektetések és a kereskedelmi kapcsolatok vonatkozásában.

London is felveszi a kesztyűt

Közben szerdán London is csatlakozott az amerikai és ausztrál kurzushoz, amely megakadályozza nemzetbiztonságilag érzékeny cégek eladását Pekingnek. A brit kormány felfüggesztette a Northern Aerospace – egy repülőipari alkatrészgyártó – eladását annak a Gardner Aerospace-nek, amelyet tavaly vásárolt fölt egy kínai ipari konglomerátum.

Mindazonáltal a háború, ha egyszer https://geopoliticalfutures.com/us-china-trade-war-not-fast/ kitör, kiszámíthatatlan. Ha a tárgyalások során Amerika túl agresszív lesz Kínával szemben és Peking pedig úgy érzi, sarokba szorították, akkor Kína agresszívabbá válhat. A kormány a kínai nép mozgósítását rendelheti el a nacionalizmus segítségével, ez pedig bárhová vezethet: amerikai termékek bojkottjától kezdve katonai akciókig.

Káncz Csaba jegyzete