Új kutatás: megszenvedik a diákok a Covid-karantént

Komoly problémákat okoz a tanulók körében a Covid-járvány miatt bevezetett digitális oktatás, derül ki a GoStudent oktatási szolgáltató intézmény a héten nyilvánosságra hozott felméréséből.

A mintegy 100 oldalas tanulmányban, amelyhez több mint 11 ezer, 10-18 év közötti diákot és szülőt kérdeztek meg hét európai országban (Ausztria, Németország, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Egyesült Királyság) idén októberben, mind a szülők, mind a diákok negatív tapasztalatokról számoltak be.

Védőmaszkot viselő diákok a hollandiai De Biltben 2021. november 29-én. Hollandia csaknerm végig nyitva tartotta az iskolákat, diákjai jobban is teljesítenek az átlagnál. EPA/JEROEN JUMELET

Magány és kudarc  

A megkérdezett tanulók 80 százaléka mondta azt, hogy kihívásokkal szembesült a pandémia alatt, és a szülők közül is csaknem ugyanennyien (76 százalék) állították ugyanezt gyerekeikről.

A legtöbb diák, a megkérdezettek 60 százaléka

a szociális kapcsolatok hiányára panaszkodott: a lányok 62, a fiúk 59 százaléka hiányolta ezt.

A második leggyakoribb probléma, hogy a „virtuális osztályteremben” nehéz koncentrálni: a tanulók 41 százaléka számolt be ilyen tapasztalatról.

A harmadik legégetőbb probléma pedig az, hogy

online oktatásban nehézségekbe ütközik a tananyag megértése – a diákok több mint harmada (35 százalék) kifogásolta ezt.

A koncentráció és a megértés nehézségei miatt a tanítás nyilvánvalóan kevésbé hatékony, mint a hagyományos iskolai környezetben. A szülők több mint fele (57 százalék) mondta azt, hogy

gyerekük a tanulásban rosszabbul teljesített, mint általában.

A gyengébb teljesítmény elsősorban a matematikában volt megfigyelhető.

Mindezt tekintetbe véve nem meglepő, hogy a diákok 70 százaléka a jelenléti oktatást pártolja az online oktatással szemben a tanulmány szerint. Ez különösen a kisebbekre, 10-12 évesekre jellemző: 73 százalékuk hiányolta a személyes oktatást.                    

Most látjuk, hogy milyen következményei vannak az iskolabezárásoknak a gyerekek képzésére és személyiségfejlődésére

-mondta Ludger Wössmann, a Müncheni Egyetem Oktatás- és Gazdaságtani Központjának vezetője a Die Weltnek.

A hollandok a legjobbak

Az országokat tekintve egyébként Németországban maradt vissza a legtöbb diák (68 százalék) a tanulásban, majd Franciaország (65 százalék), Ausztria (60), Olaszország (59) és Spanyolország (57) jön a sorban.

Hollandiában a legjobb a helyzet, ahol csak 45, illetve 42 százalék ez az arány a szülők és a tanulók visszajelzése alapján. Azaz ott sokkal jobban működött az oktatás a Covid-időkben a vizsgált országokhoz képest.

A szakember szerint ennek fő oka, hogy Hollandiában nagyon előnyben részesítik a jelenléti tanítást.                 

Világszerte Hollandia volt a legjobban felkészülve az online oktatásra, a szélessávú internetkapcsolat ott nagyon jó. (…) Országos iskolabezárások pedig csak a pandémia kezdetén voltak, nyolc hétig

- mondta.

Ezzel szemben a német diákoknak, akik leginkább lemaradtak a tananyag elsajátításában a felmérés szerint, 186 napig nem volt oktatás a megszokott keretek között idén májusig. Az OECD szerint ennél hosszabb kiesést csak Lettországban regisztráltak a vizsgált 37 állam közül.

Hollandia csinálja helyesen. A távoktatás a gyakorlatban nem működik olyan jól. A tudáselsajátításra gyakorolt hosszútávú hatások katasztrofálisak

-véli a Müncheni Egyetem professzora.

Mi a helyzet itthon?

A lapunk által megkérdezett, magyar közoktatásban dolgozó tanárok részben hasonló tapasztalatokról számoltak be.

A diákok fásultabbak az online oktatásban. Mintha automata üzemmódra lennének kapcsolva

-mesélte egy zeneiskolában dolgozó tanárnő, akinek jellemzően 6-14 év közötti tanítványai vannak. Szerinte az alapvető probléma, hogy a gyerekek, főleg a legfiatalabbak

még nem tudják, hogyan kell tanulni, és képernyőn keresztül sokkal nehezebb nekik a tudást átadni.

Úgy véli, hogy a digitális oktatás csak szinten tartásra elég, nehéz érdemben haladni a tananyaggal, ráadásul elveszi azt a varázst – és ez nem csak a művészeti képzésre igaz –, amelyet a személyes jelenlét jelent.

Igaz, beszéltünk olyan gimnáziumi nyelvtanárral is, aki azt mondta, hogy

az angoltanítás képernyőn keresztül is relatív jól ment, azt is meg lehetett szokni.

A nyelvtanítás persze olyan szakterület, amelyhez nem feltétlenül szükséges a személyes jelenlét – számos nyelvtanár normál körülmények között is online tartja óráit –, ráadásul a középiskolások már jóval önállóbbak.

A fentiek alapján oktatási szempontból érthető, hogy a legtöbb ország a pandémia első hulláma idején is próbálta nyitva tartani legalább az alsófokú tanintézményeket. Most pedig ez fokozottan igaz: Hollandiában például a héten életbe lépett karantén nem érinti az iskolákat.