TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
A Balkánon a legnagyobb marakodás a testvérnépek között folyik. A bolgárok viaskodnak a macedónokkal és a szerbekkel, a szerbek nem kedvelik a bosnyákokat és a horvátokat, a horvátok nem imádják a szerbeket és a szlovénokat, a szlovénoknak borsódzik a hátuk, ha a horvátokról van szó.
Aleksandar Vucic szerb elnök és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök a Niš-Dimitrovgrád autópálya ünnepélyes átadásán. EPA/DJORDJE SAVIC

A cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.

De ne gondoljuk, hogy itt lezárult a kölcsönös gyűlölködések sora. A macedónok és a szerbek undorodnak az albánoktól, az albánok üldözik a romákat, meg állítólag a szerbeket is. A Balkánon ezért kimondottan sok az üldözött, és így sok az üldöző is, miközben “érdekbarátságok” néha azért köttetnek.

Jó barátok?

Bojko Boriszov bolgár kormányfő és Aleksandar Vučić szerb elnök november 9-én találkoztak a 10. Páneurópai folyosó újabb szakaszának, a Niš-Dimitrovgrád autópálya ünnepélyes átadása alkalmából. A találkozót rendkívül szívélyes hangulat jellemezte.

Ma leomlott a berlini fal Bulgária és a volt Jugoszlávia között. Mától Szerbiának kikötője van Várnában és Burgaszban, és Szerbiából Isztambulig jelzőlámpa nélkül lehet eljutni

– jelentette ki Boriszov.

Válaszában Vučić kifogástalan bolgár nyelven fogadta vendégeit.

Szívélyes üdvözlet kedves Bojko Boriszovnak és minden bolgár barátomnak. Nagyon boldog vagyok, hogy Szerbia mindent megtett azért, hogy a két baráti országot a legmodernebb autópálya kösse össze.

Majd a következő szavakkal fordult a bolgár kormányfőhöz:

Szerbia az Önök földje is. Azoké a bolgároké, akik Dimitrovgrádban, Boszilegrádban és sok más térségben laknak.

Tényleg áttörés következett volna be a két ország közötti történelmi viszályban?

Ezeréves harc

A két testvérnép között már közel ezer éve folyik a harc, hogy kié legyen a Balkán „szíve”, és ki egyesítse maga köré a többi délszláv népeket.

Az 1878 után létrejött független harmadik bolgár állam az öt háborújából négyet Szerbia ellen folytatott.

A két ország dominanciája a térségben ciklikusan változott a történelem során. A korai középkorban három évszázadon át a VII. században megalakult bogár állam volt a domináns.

A szerbek nem tudtak ellenállni a bolgár hódításoknak, Belgrád hol bolgár, hol magyar kézen volt.

A rácok, a bolgárok, a magyarok és a bizánciak gyűrűjébe szorultak.

A bolgár-szerb állam

Első államalakulatuk 1190-ben jött létre, majd 1217-ben létrejött a Szerb Királyság.

Akkoriban sok dinasztikus kapcsolat kötötte össze Bulgáriát és Szerbiát.

Szerbia a legnagyobb kiterjedését Dusán István idejében érte el, amikor birodalma magához csatolta az Égei-tenger, Albánia, Észak-Görögország térségét, egyúttal megkezdődött Bulgária hanyatlása.

Mindkét ország függetlenségének a török hódítások vetettek véget.

Mivel Szerbia az Oszmán Birodalom peremvidékén, az osztrák és magyar határ szomszédságában, Bulgária pedig közvetlenül a török főváros, Isztambul mellett terült el, Belgrád közel 70 évvel korábban szabadult fel a török elnyomás alól.

Ebben az időszakban született meg a Nagy-Szerbia eszméje, amely magába foglalta volna az adriai Splittől a fekete-tengeri Várnáig, illetve Szalonikitől a Dunáig tartó területeket.

A testvérháborúk

A nagy eszme beteljesülése helyett azonban 1885-ben létrejött az egységes bolgár állam, amelyben Milán király vetélytársat látott és annak megalakulásakor nyomban rátámadt.

Az első testvérháborút a bolgárok nyerték, de a XX. században folytatódtak a harcok a két ország között a véres balkáni háborúkban, illetve az első világháborúban, mindkét oldalról ment az adok-kapok.

A második világháború befejezéséig Szerbia Oroszországot, Bulgária Németországot képviselte a Balkánon.

Mindkét világháborúból Bulgária vesztesen, Szerbia győztesen került ki, ezáltal jelentős bolgár területek kerültek át a szerb oldalra.

A Balkán Föderáció

A második világháborút követően a nemzetközi kommunista mozgalom két legnagyobb tekintélye, Joszip Broz Tito, Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság államfője és Georgi Dimitrov, a Komintern főtitkára, Bulgária első számú vezetője tárgyalásokat kezdett Jugoszlávia és Bulgária egyesüléséről, a Balkán Föderáció létrehozásáról, amelynek kontúrjai 1947 nyarára már körvonalazódtak.

A két politikus közötti legfőbb vitát Bulgária státusza jelentette: Tito azt akarta, hogy Bulgária Jugoszlávia 7. tagköztársasága legyen, míg Dimitrov egyenrangú társországa kívánt lenni Jugoszláviának.

A terv végül Sztálin nemtetszésén bukott el, aki mindkét politikust magához rendelte.

Míg Tito elutasította a kérést, addig Dimitrov elfogadta és kiutazott. A bolgár kommunista vezér később tisztázatlan körülmények között hunyt el 1949-ben Moszkvában.

Bár Leninhez hasonlóan Dimitrovnak is mauzóleumot emeltek Szófiában, a nemzetközi közvélemény tisztában volt vele, hogy Sztálin tetette el láb alól a Komintern egykori főtitkárát.

Mindig az ellentétes oldalon

A kommunista rezsimek alatt újabb szerepcsere történt a Balkánon. Jugoszlávia Nyugat-orientált országgá vált a hidegháború alatt és semleges maradt, és szoros kapcsolatokat ápolt az el nem kötelezett országok mozgalmával.

Közben Bulgária a Szovjetunió leghűségesebb csatlósává vált: kétszer is kérte felvételét a Szovjetunióba, ám sem Hruscsov, sem Brezsnyev nem támogatta az ötletet.

Sok évtizeden át úgy tűnt, Jugoszláviára fényes jövő vár, ám a történelem ismét közbeszólt.

A délszláv háborúk és Jugoszlávia szétesése Bulgáriára is hatással voltak.

Nem csak Szerbia, Bulgária is elszigetelődött ebben a helyzetben, mivel a jelcini Oroszországra sem számíthatott, Szófiának nem volt más választása, mint hogy a nyugati orientáció útjára lépjen, kérje felvételét az Észak-Atlanti Szövetségbe.

A délszláv háborúk kapcsán Szerbiának ugyanaz a sors jutott mint Bulgáriának a balkáni háborúk után: jelentős területeket veszített el és agresszornak kiáltották ki, amiért megpróbálta területeit megvédeni.

Ki van a hátad mögött?

A NATO jugoszláviai bombázásakor Bulgária teljes semlegességet hirdetett, de megengedte a katonai szövetségnek, hogy harci repülőgépei használják a bolgár légteret a jugoszláv légtér elhagyásakor, támadásra viszont nem adott engedélyt.

A bombázások idején a bolgár lakosság 80 százaléka elítélte a NATO-támadásokat, nem kárörvendett Szerbia nemzeti tragédiáján, részvétét fejezte ki a szerb nép iránt. Akkoriban Bulgáriában divatba került minden, ami szerb: a szerb népzene, a szerb grill-konyha, a szerb szokások.

Sajnos a bolgárok jobban ismerik Szerbiát és a szerb kultúrát, mint ahogy a szerbek a bolgárt.

A szerbek földrajzi adottságaiknak megfelelően mindig Közép-Európa felé tekintettek, miközben Bulgária a hátuk mögött volt. Mindig ment a vita a két ország között, melyik az európaibb ország.

Infrastruktúra terén Szerbia európaibb, egy főre jutó GDP tekintetében azonban Bulgária előrébb van a tavalyi világranglistán 11 hellyel (9 314 vs. 7 223 dollár).

A közös értékek

A délszláv polgárháború és Jugoszlávia szétesése után a Balkán központja ismét Bulgáriába helyeződött át.

Szófia súlyát a régióban tovább erősítette az ország NATO- és EU-tagsága, mivel Görögország figyelmét lekötötte az adósságválságának a kezelése.

Szerbiának rendeznie kell viszonyát Bulgáriával, amennyiben nem szeretné egy szövetségben látni Szófiát Albániával és Koszovóval.

A két ország közötti megbékélés fontos eleme lenne a két ország közös értékeinek a feltárása.

Szent Száva, az önálló szerb ortodox egyház megalapítója közeli kapcsolatokat ápolt a bolgár cárokkal, Tarnovóban hunyt el, sírját később a törökök felégették.

A Rilai Kolostor több harangját Mihály szerb fejedelem adományozta a kolostornak, amelyet nem csak a bolgárok, hanem a szerbek is látogatják.

A bolgár-szerb határ két oldalán olyan közel állnak egymáshoz a két nyelv és a vallási szokások, hogy szinte alig lehet megkülönböztetni őket.

Bolgár-szerb megbékélés

A bolgár-szerb megbékélést a balkáni infrastrukturális projektek is segítik.

Az A10 Páneurópai folyosón kívül még a Török Áramlat is összeköti a két országot, az orosz gáz várhatóan 2020 végén jut el majd Szerbiába.

Felvetődik azonban a kérdés, hogy a november 10-én bejelentett mini-schengeni térség létrehozása, Észak-Macedónia, Albánia és Szerbia közös integrációja nem egy kísérlet-e Kis-Jugoszlávia feltámasztására annak érdekében, hogy visszaállítsa Szerbia megtépázott hegemóniáját a térségben.

Tütünkov Jordán cikke, amely eredetileg a BALK-on jelent meg.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Megvan, hol vívja a második csatát a vírussal szemben az Orbán-kormány
Székely Sarolta | 2020. augusztus 29. 13:10
Miközben az elmúlt napokban kedvezőtlenül kezdtek alakulni Magyarországon az esetszámok, még mindig több területen nyögi a társadalom az első hullám következményeit. Közben a kormány már látja, hol kell a következő csatát megvívni.
Makro / Külgazdaság A nagy korona-összecsapás: forró hétvégére számíthat Berlin
Wéber Balázs | 2020. augusztus 29. 11:20
Farkasszemet nézhetnek egymással a vírus miatti korlátozások ellen tiltakozók és az ellentüntetők ezen a hétvégén Berlinben. A megmozdulásokra több tízezer embert várnak, a rendet mintegy háromezer rendőr vigyázza.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor: komoly intézkedéseket kellett hoznunk
Privátbankár.hu / MTI | 2020. augusztus 29. 10:07
Szigorú határvédelmi intézkedések technikai részleteit tekintette át az operatív törzs határellenőrzési akciócsoportja szombat reggeli ülésén - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az akciócsoport ülése utáni Facebook-videójában.
Makro / Külgazdaság Helyzet van: megint megugrott a fertőzöttek száma - így kanyarodunk rá az iskolakezdésre
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 29. 09:48
158 új fertőzöttet találtak, közülük 100-at Budapesten vagy Pest megyében.
Makro / Külgazdaság Két negatív teszttel mehetnek a külföldiek a budapesti szuperkupa döntőre - ha lesz
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 28. 17:21
Zárt kapus is lehet végül a mérkőzés, de még az is lehet, hogy meg sem rendezik
Makro / Külgazdaság Itt a döntés: Magyarország ismét bezárja határait a külföldiek előtt
Székely Sarolta | 2020. augusztus 28. 16:51
Péntek délután jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány döntéseit. 
Makro / Külgazdaság Elesett az Adria, nem enyhül a járvány déli szomszédainknál
MTI | 2020. augusztus 28. 16:09
Nem enyhül a fertőzés terjedése Horvátországban, Szlovéniában is nőtt az újonnan azonosított koronavírus-esetek száma - derült ki a válságstábok pénteki sajtótájékoztatóján.
Makro / Külgazdaság A koronavírus hatásai is bekerültek az új köznevelési stratégiába
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 28. 15:45
Nyilvánossá vált a 2021-2030-as időszakra szóló köznevelési stratégia, benne a koronavírus közvetlen hatásaival. 
Makro / Külgazdaság Putyin drezdai rémálma - ezért támogatja szilárdan Lukasenkat
Káncz Csaba | 2020. augusztus 28. 09:47
Az idei év eddig rémálmok sorozata a Kreml ura számára, márpedig szeptember 13-án helyhatósági választások jönnek. Putyin a tüntetésekre úgy tekint, mint az instabilitás, az erőszak, sőt az állam összeomlásának előhírnökére. Káncz Csaba jegyzete
Makro / Külgazdaság Hivatalosan 218 ezer munkanélküli volt júliusban
MTI | 2020. augusztus 28. 09:27
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai a munkaerőpiac további javulásáról árulkodnak.
hírlevél