Látványos prezentáción fényezték Oroszország legnagyobb bankja, a Sber bemutatótermében még novemberben a pénzintézet legújabb teljesítményét a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésében – írta a Moscow Times az orosz MI-ről szóló cikkében.

A modellt GigaChat MAX névre keresztelték, és azzal fényezték, hogy megerősíti Oroszország helyét az mesterséges intelligencia nagyágyúi között. A modell 80 százalékos fejlődést mutatott egy az úgynevezett MMLU math benchmarktesztje szerint. Miután az iparágban ez a standard összehasonlítási alap, a fejlesztők büszkén könyvelhették el, hogy jelentős javulást értek el korábbi termékeikhez képest. A jogos elégedettség felszíne alatt azonban meghúzódik egy kényelmetlen tény.

Legalább egy-két évvel le vannak maradva az oroszok

Nevezetesen az amerikai modellek ezt a szintet már egy évvel ezelőtt is hozták. Az orosz, illetve az amerikai és a kínai fejlesztők között azonban nem csak a benchmarkhoz viszonyított összehasonlítás tesz különbséget. Miközben az oroszok az alapvető nyelvfelismerésnél tartanak, az amerikaiak és a kínaiak a magyarázatokra és a többsíkú megértésre képes MI-modellek piacán versenyeznek egymással.

Ami azonban a legnagyobb aggodalomra adhat okot az oroszoknak az az, hogy saját modelljeik még az a nyelvi működésben is elmaradnak az amerikaiak mögött. A GigaChat Max 20 milliárd asszociációt képes produkálni a szavak között (ezt hívják paramétereknek). Ez a ChatGTP-3.5 két évvel ezelőtti szintjének felel meg.

A kínaiak semmibe veszik az orosz MI-pacot

Az orosz modell 131 ezer tokent (szavakat vagy szótöredékeket) használ fel társalgásaiban, miközben a Google előző generációs Gemini 1.5-ös terméke kétmillió tud. Nem véletlen, hogy a Sber tartózkodott  attól, hogy belemenjen az ilyen összehasonlításokba. Inkább a nyílt forráskódú MI modellekhez hasonlították a MAX-ot, amelyek valamelyest le vannak maradva az élenjárók mögött. 

Ezen a téren sem olyan fényes azonban a helyzet, mint első látásra látszik. A nyílt forráskódú modellek, amelyek fejlesztésébe bárki bekapcsolódhat, Kínából indultak útjukra, aligha kínálnak az oroszoknak versenyelőnyt. A kínai cégeket nem érdekli az orosz piac. Az Alibaba legjobb terméke, a Qwen kiválóan muzsikál angol nyelven, oroszul azonban majdnem használhatatlan.  A kínaiak legfeljebb néhány kitüntetéssel jutalmazzák az orosz fejlesztőket, miután az ő MI fejlesztési technológiájukat választották. A nemzetközi elszigeteltségből és a tehetséges fejlesztők emigrálásából fakadó lemaradásukat aligha hozhatják be. A Tortoise Media tanácsadó cég a 31. helyre sorolja Oroszországot az MI fejlesztőinek rangsorában. Az icipici Észtország csak egy hellyel van ettől lemaradva.

Putyin felmondta a bullshitet a mesterséges intelligenciáról

Mindez sajátos hátteret ad Vlagyimir Putyin útmutatásának, amit az említett bemutatón fogalmazott meg. E szerint a mesterséges intelligencia a legfontosabb erőforrás Oroszország nemzeti fejlesztési céljainak eléréshez, védelmi képességeinek erősítéséhez, a gazdaság növekedéséhez, a szociális szektor erősítéséhez, a közszolgáltatások javításához és az innovációhoz.

A Moscow Times szakírói szerint ebben minden bizonnyal igaza van. Sajnálatos módon azonban alig van jele annak, hogy bármelyik MI modell, amely Oroszországban vagy a világon elérhető, az amerikaiakat leszámítva képes lenne orosz nyelven olyan teljesítményre, amire e célok eléréséhez szükség lenne.