|
| Putyin orosz és Erdogan török elnök |
A török miniszterelnök-helyettes, Mehmet Simsek bejelentette, hogy Erdogan elnök augusztus 9-én Szentpétervárra utazik és Putyinnal találkozik, hogy amennyire lehetséges, barátivá alakítsa a nemrég még fagyos török-orosz kapcsolatokat. Simsek közölte, hogy Oroszország nemcsak egy baráti szomszéd (közvetlen határa nincs a két országnak), hanem stratégiai partner is. Amilyen hamar csak lehet, meg akarják javítani a kapcsolatokat, melyek november 24-én, az orosz katonai repülőgép lelövése után lettek fagyosak.
Nyugatról nézve hasonszőrűek
Lesz mit megbeszélni, válaszolta erre a Kreml szóvivője. A kapcsolatok javítását már egy ideje szorgalmazták török oldalról, de a puccsot követően megsokszorozódtak az erőfeszítések. A nyugati NATO szövetségesek rossz szemmel nézik a puccsot követő irgalmatlan megtorló kampányt, melynek során ezreket tartóztatnak le és bocsátanak el állásukból nem csak a rendvédelmi szerveknél és az államigazgatásban, de még az oktatási intézményekben, sőt a nemzeti légitársaságnál is. Oroszország ezekből a kérdésekből nem csinál akkora ügyet, ráadásul a törökök úgy érzik, Oroszország állt ki leginkább a választott kormány és elnök mellett a puccs során.
Egy, a Bloomberg által megkérdezett szakértő szerint a török vezetés abból indulhat ki, hogy most bizonyos fokig hasonló helyzetben vannak, mint Oroszország, mindkettejükre rossz szemmel néz a nyugat. Oroszország az ukrajnai események óta „számkivetett” a nyugat szemében, Törökország pedig most a megtorlások miatt válik azzá, pontosabban a nyugat maga sem tudja, mennyire tűrje el ezeket a dolgokat úgy, hogy közben azért ne idegenítse el nagyon NATO partnerét.
Meglelték az igazit
A török külügyminiszter egy TV interjúban elmondta, hogy a puccs során feltétel nélküli támogatást kaptak az orosz kormánytól. Oroszország már a múlt hónapban megkezdte a Törökország ellen a gép lelövése után hozott szankciók feloldását, miután Erdogan levélben bocsánatot kért a gép lelövéséért. Az orosz miniszterelnök helyettes szerint országa kész a kapcsolatok fokozatos javítására a gazdasági kapcsolatok és a turizmus helyreállítására. Ez utóbbi igen jelentős tényező: tavalyig oroszok milliói nyaraltak a török tengerparton, melyek most konganak az ürességtől.
Hatalmi illúzió
A török külpolitikában több éles kanyar volt az elmúlt évben, míg korábban évtizedekig alig volt változás. A 2. világháború óta Ankara stabil nyugati szövetséges volt, egyúttal örökös EU tagjelölt. Pár éve aztán Izraellel romlott meg a viszony, amikor török hajók a Gázai Övezetbe tartottak, és Izrael átkutatta a hajókat.
A szíriai polgárháború első éveiben az ország nem sok aktivitást fejtett ki, noha a szomszédban, sőt közvetlenül a határon zajlottak az események. Az orosz beavatkozáskor viszont kissé nyugtalanok lettek, hisz ezzel nyilvánvalóvá vált, hogy Törökország regionális hatalommá válásának esély ezzel elillant. Ezzel függhetett össze az orosz gép novemberi lelövése is, hisz ésszerű magyarázatot még a NATO szövetségesek sem találtak. Hamar kiderült viszont, hogy ha másért nem, gazdasági okokból nagyon rossz összerúgni a port az oroszokkal.
Egyedül maradtak
Közben a szövetségesekkel is romlott a viszony, miután Amerika részben a szíriai és az iraki kurdokra támaszkodva próbálja meg visszaszorítani az Iszlám Államot, ez pedig óhatatlanul a kurdok valamilyen szintű függetlenségéhez vezet. Ez viszont a Törökországban élő, ráadásul legnagyobb kurd csoportra is hatással lehet, ami Ankara legfőbb rémálma.
Ilyen körülmények között rájöttek, hogy ha mindenkivel konfrontálódnak, abból csak veszteség lehet, így megkezdődött az Izraellel és Oroszországgal való kibékülés. Mindkettő egyik napról a másikra indult, ami utalhat arra, hogy a török elnök már megérezte belpolitikai helyzetének instabilitását. Mindenesetre jött a puccs, majd a konklúzió: Törökország számára mégis Putyin barátsága a legfőbb kincs.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
