Sehol nem volt akkora az öröm a kormányváltás után, mint Lvivben, a korábbi Lembergben, Galícia fővárosában. A helyiek azt remélték, rövidesen felzárkózhatnak a közeli Lengyelország szintjére, melynek életszínvonala (amely nagyjából a miénkkel egyezik meg) összehasonlíthatatlanul magasabb volt az ukránnál. Ehelyett azonban csak rosszabb lett a helyzet, ahogy egy, a Reutersnek nyilatkozó helyi autószerelő mondta: Európa Szomáliája lettek.
Galícia
A terület Ukrajnán belül kissé eltérőnek mondható, mivel itt a történelem folyamán csak a 2. világháború után volt orosz (szovjet) fennhatóság. A terület a tatárjárás után a mai Ukrajna egész területével együtt Lengyelországhoz került, de mikor a 18. században Ukrajna többi része Oroszországhoz került, Galíciára Ausztria tette rá a kezét. Az 1. világháború után újra lengyel uralom következett, majd a 2. után a szovjet. Így, miután történelmük során sokkal inkább tartoztak Európához, mint Oroszországhoz, ők örültek leginkább a tavalyi Európa-párti váltásnak.
|
Amikor aztán kitört a háború a donyecki szeparatista oroszokkal, a Lviv lakosai lelkesen csatlakoztak, mint önkéntesek, lángolt köztük az ukrán nacionalizmus. Aztán ahogy egyre több lett köztük a halálos áldozat, a sebesült, és a sok háborús költség elszegényítette a vidéket, elmúlt a háborús lelkesedés. Most már úgy gondolják, semmi értelme az áldozatnak. Végül is egy viszonylag kicsi, oroszok által lakott területért megy a harc, a nacionalista hevület múltával ennek nem sok értelmét látják.
A lehetőségek
Az elégedetlenség már csak azért is érthető, mert ez a terület profitálhatna a legtöbbet az EU-val való szorosabb kapcsolatokból, miután közvetlenül határos Lengyelországgal. Idetelepülhetnének nyugati cégek gyárai, miután jól képzett és meglehetősen olcsó munkaerő várná őket. A hrivnya közelmúltbeli leértékelődése óta a helyi átlagfizetés mindössze havi 140 euró. A háború és az ennek nyomán fellépett súlyos válság, ami az ország fizetésképtelenségéhez is vezethet, egyelőre távol tartja a tőkét.
Az egyetlen szegmens, amiben növekedést észleltek a helyiek, a belföldi turizmus megélénkülése. Sokan, akik külföldi utat terveztek, most a hrivnya meggyengülése miatt inkább belföldön töltik el szabadidejüket, és egyik közkedvelt célpontjuk Lviv és a közeli Kárpátok.
A béke segítene
Ezek után kérdés, hogy az ukrán kormánynak érdemes-e a háborús helyzetet fenntartani, több mint egy éves eredménytelen küzdelem után. Megnyerni nem lehet, hisz ott a hatalmas orosz medve a túloldalon. A béke ugyan a vitatott területek elvesztésének mintegy elfogadásával jár, de Ukrajna nélkülük is hatalmas ország marad, 40 millió lakossal. Béke esetén viszont hamar ki lehetne aknázni a nyugati orientációból eredő gazdasági lehetőségeket, talán Oroszországgal is normalizálódhatnának a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, és az ország megindulhatna a gazdasági növekedés útján, és népe is úgy érezhetné, érdemes volt Európa felé fordulni.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
