Magyarországon évente mintegy 220 ezer nagy vadat és 600 ezer apró vadat ejtenek el. A 2008 tavaszi állománybecslés során 550 ezer nagy vadat, 800 ezer fácánt és 550 ezer mezei nyulat vettek számba.
A 16 milliárd forint bevételből mintegy 8 milliárd forint származik a bérvadászatból, ennek kétharmadát a külföldi vadászok fizetik. Egyre inkább kialakul az a tehetősebb magyar réteg is, amely meg tudja fizetni a vadászat költségeit. A bérvadászat bevételeinek döntő hányada a szarvasbikák és a vaddisznók elejtéséből származik - mondta a főosztályvezető-helyettes.
A vadhúsfeldolgozás bevétele mintegy három milliárd forintot tesz ki, és 600 millió forint bevétel származik az élő mezei nyúl exportjából. Mintegy 3,7 milliárd forint a haszonbérlet díjakból, a terményértékesből és más tevékenységből folyik be, míg a vadászházak szolgáltatásainak bevételei elérik az 1 milliárd forintot.
Pintér István hangsúlyozta, hogy a vadgazdálkodásban nem csak gazdasági hasznosságot, hanem az ökológiai szempontokat is figyelembe kell venni. Magyarországon jelenleg 1.370 vadászterület van, kétszázzal több, mint a megelőző 10 éves ciklusban. A vadászati terület, illetve a vadászati jogosultság megváltozatására az 1997-ben hatályba lépett törvény szerint tíz évente van lehetőség azért, hogy kiszámíthatóak legyenek a vadgazdálkodás körülményei - magyarázta az FVM főosztályvezető-helyettese.
A vadászati területek állami erdőgazdaságok, magánerdő- és mezőgazdasági gazdálkodók birtokában vagy vadásztársaságok haszonbérletében vannak. A legkisebbek mintegy háromezer hektár, a legnagyobbak 20-30 ezer hektár területűek: átlagosan mintegy hatezer hektár egy-egy vadászterület. A vadállomány évente mintegy 1,6 milliárd forint értékű kárt okoz a mezőgazdaságnak és további mintegy 200 millió forintnyit az erdőkben. A legnagyobb kár a vaddisznóktól származik. Ez a vadállomány egész Európában túlzottan elszaporodott a biológiai adottságainak és a kedvező klímának köszönhetően. Ezért a vadgazdálkodók fontos feladata a vaddisznó-állomány csökkentése - mondta Pintér István.
A vadgazdálkodás tervszerű. Minden tavasszal becslést készítenek a darabszámról és megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok vadászati hatóságai ennek alapján határozzák meg az elejthető vadak számát.
Magyarországon csak apróvadat telepítenek, nagy vadat nem, de a szaporodásukat - többek között a vadászati idény és az elejthető vadak számának meghatározásával - védik. A törvény szigorával lép fel a hatóság az orvvadászok ellen. A jogszerű elejtés során a vadat a hatósági azonosítóval meg kell jelölni, és csak így szabad szállítani.
A magyar vadállomány kiválóságát jelzi - hangsúlyozta az FVM főosztályvezető-helyettese -, hogy a magyar szarvasbikák 30 százaléka érmes minősítést kap a hatósági trófeabírálaton.
Vadbalesetek: ki fizet és miből?
Ahol az ember megjelent, kihaltak az állatok
Eltűnhetnek az elefántok Afrikából
MTI
Magyarországon a vadászat- és vadgazdálkodás éves bevétele eléri a 16 milliárd forintot, az ágazatban működő cégek adózás előtti nyeresége pedig mintegy 800 millió forint
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak.

