Noha India növekedése jóval lassabb volt Kínáénál az elmúlt 25 évben, a fejlett országokéhoz mért lemaradása csökkent. 1990-ben India nemzeti összterméke mindössze 4 százaléka volt az amerikainak, 2014-ben már 11 százaléka. Kína az amerikai GDP 9 százalékáról indult és a 60 százalékára jutott ugyanez idő alatt. Kínával szemben azonban India gazdasága nem vált export-vezéreltté, ez egyrészt magyarázza a lassabb növekedést az adott időszakban, másrészt viszont most lehetővé teszi a kiegyensúlyozott fejlődést.
Eddig Kína húzott
Tény viszont, hogy Kína összességében sokkal jobban teljesített, és ennek okait érdemes megvizsgálni. Indiában erős a bürokrácia, viszonylag fejletlen az infrastruktúra, és a korrupció sem elhanyagolható. A cégek általában kicsik, és sok embert feketén foglalkoztatnak. Kínában ilyen problémák nincsenek, hisz a nagy növekedésbe egy kommunista rendszerű ország vágott bele, ahol az állam nagy rendet tartott, nem volt se munkanélküliség, se fekete foglalkoztatás, viszont az országot tudatosan vonzóvá tették a gyártók számára, hagyták kibontakozni a magántulajdont, így a fél világ ipara odatelepült.
Indiának ugyanakkor vannak erősségei, amiket a jövőben jobban kiaknázhat. Az ország a világ legnagyobb demokráciája, ahol stabilan működik a parlamentáris rendszer. Az emberek mozgása szabad, míg Kínában korlátozzák a további munkaerő áramlást a mezőgazdasági területekről a városokba. A brit gyarmatosítóknak köszönhetően Indiában ott maradt az angol nyelv, amit lényegében mindenki beszél, valamint megmaradt a sajtószabadság és a brit jogi rendszer.
Szovjet minta, nagy lemaradás
A fejlődést sokáig gátolta, hogy a függetlenség megszerzését követő bő 40 évben az ország bizonyos mértékben szovjet típusú gazdaságpolitikát folytatott. 1950-ben államosították a bányákat, az acélipart, az áramszolgáltatókat és a telekommunikációt. 1951-ben elfogadtak egy, a fejlődést meglehetősen hátráltató törvényt, mely szerint minden vállalkozásnak engedélyt kellett kérni a kormánytól, ha új terméket akart gyártani, esetleg módosítani vagy bővíteni szerette volna a termelést.
A kormány erős importvámokat alkalmazott a hazai ipar támogatása érdekében, a belföldi cégek nem nyithattak külföldi leányvállalatokat, a külső befektetők pedig elkerülték Indiát a riasztó szabályozás miatt. Így gyakorlatilag évtizedeken át gazdasági értelemben a szocializmus valósult meg, ezzel elveszett a Kínához képesti lehetséges előny. A gazdaság 1950 és 73 között évi 3,7 százalékkal növekedett, az erős népességnövekedés miatt ez egy főre vetítve csak 1,6 százalékot jelentett. Eközben az igazi kapitalista gazdaságok dübörögtek: Japán 10-szer, Dél-Korea 5-ször nagy ütemben növekedett, és még a kommunista Kína is hozta az éves 8 százalékot.
A fejlődés és a tennivalók
Mindez csak akkor kezdett változni, amikor 1991-ben az India a normál kapitalizmus felé fordult. Leginkább a gyógyszeripar és az IT szektor vált húzóerővé, de óriási lökést adott, amikor sok amerikai és európai cég Indiába telepített komplett back office és jogi részlegeket, nem beszélve a telefonos ügyfélszolgálatokról. Ez az angolul beszélő, képzett munkaerőre alapozó iparág évi 95 milliárd dollárt hoz az országnak, ami nagyjából az export ötödének felel meg.
Sok még a tennivaló, hogy az indiai gazdaság nyitottabbá, és a fejlődésre stabilabban alkalmassá váljon. Modi miniszterelnök kormánya lépéseket tesz a bürokrácia csökkentésére és a kenőpénz rendszerének kiiktatása felé, de nehéz a berögzült szokásokat megváltoztatni. Indiában még mindig bonyolult egy vállalkozást elindítani: a Világbank szerint 189 ország között India a 173. helyen áll e tekintetben. Az oktatásban is súlyos gondok vannak még: a gyerekek 90 százaléka elkezdi az iskolát, de felük kihullik a rendszerből még érettségi előtt. A Bloomberg szerint a dolgozatoknál, vizsgáknál sok a csalás, és gyakran lefizetik a tanárokat, hogy továbbjussanak egy-egy osztállyal vagy fokozattal.
A jövő
A változás lassú, részben a hindu filozófia miatt, ami azt hirdeti, hogy semmi sem sürgős, nem kell kapkodni. Modi miniszterelnök ezt a mentalitást szeretné legyőzni, amikor a gyorsabb változásokat sürgeti, hogy országa versenyképesebb lehessen. Mindazonáltal néhány előny már mutatkozik Kínához képest. Míg a jüan egy erősen kötött valuta, az indiai rúpia szabadon mozog, és a központi bank viszonylag független a kormánytól.
Indiában a belső fogyasztás a GDP 59 százalékát adja, Kínában ez csak 36 százalék. Emellett Indiában az export adja a GDP 23 százalékát, és ez a válság alatt sem esett vissza. Kínában ugyanekkora az export aránya, de 2006-ban még 35 százalék volt. Így a gazdaság szerkezete alapján van rá esély, hogy India gyorsabb növekedése tartós legyen, és ezzel csökkenthesse lemaradását Kínához képest.
Enyhe emelkedéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok csütörtökön. 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
