Tőlük ezt nem vártuk: újabb kakukktojás az eurózónában

Egyszer már volt gond

A legészakabbi európai országok közül  Finnország az egyetlen, amelyik az eurózóna tagja. Az országot mintagazdaságnak, követendő útnak szokták tekinteni, hisz igen mélyről indult, és a leggazdagabb európai országokéhoz hasonló életszínvonalat ért el. Ugyanakkor nem volt minden egyszerű: a siker többször is egyedi tényezőkből állt, és már nem először van visszaesés az országban.

Az első nehéz időszak a Szovjetunió megszűnése után következett: Finnország gazdagsága akkor nem kis részben a keleti szomszédjával folytatott kereskedelemből származott. Az akkori válságot végül sikerült leküzdeni, és az ország újra a legfejlettebbek közé került. A gazdaság azonban nem lett diverzifikált: néhány sikeres ágazat adta a nagy részét, közülük is kiemelkedett a Nokia.

A Nokia szárnyán

A finn telefongyár sikerének csúcsán a világ mobiltelefon eladásainak 40 százalékát adta, és ez érthető módon kellemes jólétet biztosított az 5 milliós országnak (ahogy Dél-Korea gazdasága sem kis részben köszönhető a Samsungnak, bár ott vannak más komoly iparágak is). A Nokia napja azonban leáldozott, jött az okostelefonok korszaka, itt már mások taroltak. A Nokia lassan lehanyatlott, végül megvette a Microsoft.

A gazdaság másik húzóereje a papíripar volt, melynek exportja 2008-ban 22 százalékkal volt magasabb, mint most. Végül az utóbbi időben az is bejátszik, ami egyszer már megtörtént a 90-es években: a keleti szomszéd gyengélkedése. A 100 dollár fölötti olajár időszakában mindent el lehetett adni az oroszoknak, mint egykor a Szovjetuniónak, de most a megszorítások és a gyengülő rubel időszakában visszaesik az orosz felvevőpiac.

Nehéz évek

Mindennek eredményeként 2012 óta csökken a finn gazdaság, miközben a 2008-as válságot még remekül kibekkelte. Ez még nem is lenne akkora dráma, ha az ország tudna hozzá rugalmasan alkalmazkodni. De nem tud, mert a leértékelés a közös valuta miatt kizárva, ilyenkor pedig marad a fájdalmas bércsökkenés. Ez pedig mindig nehéz, de az külön probléma, hogy egy, a korábbi göröghöz hasonló erős szakszervezeti rendszer van, ami gátolja a versenyképesség javítását.

Így aztán nőni kezdett a munkanélküliség, decemberben 9,2 százalék volt, ami jóval magasabb a skandináv országokban megszokottnál, és közben az ország eladósodottsága is növekszik, jelenleg a GDP 60 százaléka.

Kell egy kis megszorítás

Az ország így kiigazításokra szorul, bár távolról sem olyanokra, mint a mediterrán országok az elmúlt években. Olli Rehn gazdasági miniszter szerint a GDP fél százalékának megfelelő kiigazításra lesz szükség pár évig, ami leginkább adóemelést és költségvetési kiadáscsökkentést jelenthet. Portugáliában ez a mérték 2,5 százalék volt, Írországban 1,5-2 százalék. A kormány a versenyképesség-javító intézkedéseket a parlament elé akarja terjeszteni júniusban, hogy meglegyen a megfelelő felhatalmazás.